Hankó Balázs úgy fogalmazott, az egyetemek autonómiája nem csökkent, sőt ez az oktatási és kutatási, valamint gazdálkodási téren is "kiteljesedik".
"Ehhez társul az az új finanszírozás, amelyet akár négylábú finanszírozásnak is hívhatunk, de én inkább a három plusz egy osztásban lennék benne, ami azt jelenti, hogy a teljesítményelv jelenik meg az oktatás, a kutatás, az infrastruktúra és egyes kiemelt ágazati célok mentén" - fogalmazott a helyettes államtitkár.
Hozzátette, jelentősen nőttek az alapítványi háttérrel rendelkező egyetemek pályázati lehetőségei, sőt az egyéni kutatási tevékenységet és a teljes intézmény nemzetközi rangsorokban való szereplését is díjazzák.
Szólt arról is, az új finanszírozási forma egyik célja, hogy csökkentse a lemorzsolódást. Erre azt a példát hozta fel, hogy eddig tíz műszaki hallgató közül csak hat fejezte be a tanulmányait, de a kormány azt szeretné, ha legalább nyolc kapna diplomát.
Kiemelte, hogy nagy a verseny az egyetemek között a külföldi hallgatókért is: 2013 óta 65 százalékkal nőtt a nemzetközi diákok száma a magyar felsőoktatásban.
Hankó Balázs hangsúlyozta, a magyar kormány jelenleg a GDP 1,8 százalékát költi felsőoktatásra, miközben az uniós átlag 0,8 százalék.
"Tehát az Európai Unióban a legtöbbet felsőoktatásra költő országok közé tartozunk, hiszen úgy gondoljuk, hogy Magyarország versenyképességének, regionális tudásközponttá válásának a kulcsa az, hogy a felsőoktatási intézmények mint a nemzet lokomotívjai húzzák előre a magyar társadalmat, a magyar nemzetgazdaságot" - fogalmazott a helyettes államtitkár.
Közölte azt is, több mint 140 milliárd forintot fordított a kormány arra, hogy az eddig nem intézményi tulajdonban lévő kollégiumok visszakerüljenek az egyetemek fennhatósága alá.
MTI/A címlapfotó illusztráció (MTI)
