Elsöprő többség mondott nemet a globális minimumadóra a Parlamentben

A globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elutasításáról döntött az Országgyűlés. A képviselők 118 igen, 32 nem és 6 tartózkodás fogadták el a javaslatot - írta az Origo.

Kivételes eljárásban tárgyalta a Ház a Gazdasági Bizottság által benyújtott országgyűlési határozati javaslatot a globális minimumadóval kapcsolatban.

Az előterjesztés az orosz-ukrán háború okozta új világgazdasági helyzetre, különös tekintettel a háborús inflációra és a háborús gazdasági válságra hivatkozva kezdeményezte a multinacionális csoportokra az EU-ban alkalmazandó globálisminimum-adómértékről szóló tanácsi irányelvtervezet elutasítását.

Tállai: Kiállunk az adózási szuverenitás mellett 

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára a vitában korábban elmondta, hogy a kormány támogatja a Gazdasági Bizottság javaslatát. Ismertette: a globális minimumadóról szóló javaslat előírná, hogy ha egy ország a 15 százaléknál alacsonyabb társasági adót alkalmaz, akkor egy multinacionális nagyvállalatnak az anyaországban kell befizetnie a különbözetet.

Ennek célja, hogy a társaságok kizárólag az alacsonyabb adók miatt ne települjenek át egy másik országba.

A javaslat kidolgozásába még 2019-ben kezdett bele a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Az alapgondolat az volt, hogy az államok egységes szabályok mentén adóztassák meg a digitális óriásvállalatokat, hogy ne a töredékét fizessék annak, amit egy helyben működő gyártó vállalkozás. Ezen vállalatok valóban jelentős összeggel rövidítették meg az állami költségvetéseket, így indokolt a fellépés ellenük - hangsúlyozta. Az eredeti cél pedig az volt, hogy ott adózzanak, ahol értéket teremtenek, ahova a fogyasztás köthető.

"Mindez azonban teljesen más irányt vett. A fejlett gazdaságok most azon munkálkodnak, hogy a társasági adózásban egy minimumszintet határozzanak meg" - ismertette.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Szólt arról, hogy Magyarország szedi a legalacsonyabb társasági adót az Unióban, ami jelentős előny a nemzetközi gazdasági versenyben. Ha a szabályokat átültetjük, akkor nyeresége után például egy német multicég Magyarországon 9 százalékos adót fizet majd, míg az itteni tevékenysége után a német államnak 6 százalékot.

Vagyis a legnagyobb gazdaságok célja, hogy megszűnjön a magas adót szedő országok számára kedvezőtlen adóverseny.

Ez igazságtalan, amely megpróbálja visszafogni a fejlődésben a Magyarországhoz hasonló országokat - jelentette ki. Ezért Magyarország továbbra is kiáll amellett, hogy minden állam a lehető legszélesebb szuverenitással rendelkezzen az adóztatás terén - mondta.

Ez kifejezetten káros a magyar gazdaságnak

Szatmáry Kristóf (Fidesz) elmondta, hogy frakciója támogatja az indítványt. Szerinte a mindenki által támogatható cél - a tech cégek megadóztatása - úgy alakult át, hogy az kifejezetten káros a magyar gazdaságnak. Kijelentette: az eredeti célt mindenki támogatná. Úgy fogalmazott:

"az európai bürokraták egy jelentős része nem az európai emberek érdekeit nézi, hanem ködös nemzetközi célokat, ahogy tették az orosz-ukrán háború miatti szankciónál is. Bár a második pillér látszólag ugyanazt a célt szolgálja, mégis sok európai gazdaságra károsan hatna."

A cél az volt, hogy ezek a cégek ne tudjanak kibújni az adózás alól, azonban ez mintegy másfél év alatt egy második pillérré alakult. Ez már nem tech cégekről beszél, és nem arról, hogy egy adott országban kell befizetni az adókülönbözetet. Egy olyan adóvá alakult, ami semmi mást nem szolgál, mint a nagy gazdasági centrumok piacvédelmi törekvését, más országok adóemelésre kényszerítését - mondta.

A vitában a gyurcsányista Dávid Ferenc azt mondta, miközben az egész világ és az EU üdvözli a kezdeményezést a globális minimumadó bevezetéséről, a magyar kormány meg akarja akadályozni, mert nem tud meglenni konfliktus nélkül akkor sem, ha az ország érdekéről van szó, és ezzel súlyos károkat okoz.

A címlapfotó illusztráció.