Hamarosan túlzottdeficit-eljárást indíthat hazánkkal és több más uniós tagállammal szemben az Európai Bizottság, mivel az államháztartási hiány meghaladja a 3 százalékot. Az eljárásnak nem lesz következménye, mivel a hiány 2026-ban újra az elvárt szint alá csökken. Brüsszelnek továbbra is a rezsicsökkentés fáj a legjobban - írja az Mandiner.
Brüsszel újra a rezsicsökkentés azonnali megszüntetésére szólította fel Magyarországot. Az Európai Bizottság legfrissebb országspecifikus ajánlásában emlékeztetett, az ajánlások alapján hazánknak már tavaly ki kellett volna vezetnie a háztartások energiaköltségeinek jelentős emelkedését fékező kedvezményes tarifarendszert.
Brüsszel arra figyelmeztetett, az uniós ajánlások szerint
az államilag szabályozott, kedvezményes áram- és földgázárak teljes kivezetése lenne a legfontosabb lépés
ahhoz, hogy a költségvetési hiány minél hamarabb 3 százalék alá csökkenjen. A bizottság szerint a rezsicsökkentést legfeljebb akkor lehetne újra bevezetni, ha ismét jelentősen emelkednének a világpiaci árak, ebben az esetben is csak a legsérülékenyebb háztartásokban.
Brüsszel a magas energiaárakkal érné el a hiány csökkentését
Az unió végrehajtó testülete rámutatott: a tagállamoknak ismét be kell tartaniuk a 2020-ban a koronavírus-járvány miatt átmenetileg felfüggesztett költségvetési fegyelmet. A Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében a tagállamoknak szigorú költségvetési politikát kell folytatniuk, vagyis
Magyarországon 2024-ben a hiány a kormány várakozásai szerint 4,5 százalék lehet, a bizottság ugyanakkor ennél magasabb mutatóra számít.
Brüsszel elismeri ugyan a magyar kormány középtávú adósságcsökkentési tervét, ám kifogásolja, hogy ezt nem az uniós ajánlásokkal összhangban teszi, vagyis a hiány 3 százalék alá csökkentését az állami beruházások átütemezésével gyorsítaná fel hazánk, nem pedig a rezsicsökkentés megszüntetésével.
A most közzétett országspecifikus jelentésben a bizottság ráadásul kifejezetten megemlíti, hogy
a hiány már 2024-ben is csökken, részben pont azért, mert rezsicsökkentés, vagyis a közműcégeknek fizetendő árkompenzáció az alacsonyabb világpiaci árak miatt kevesebbe kerül a költségvetésnek.
Míg 2023-ban a rezsicsökkentés költsége elérte a GDP 1,6 százalékát, idén már csak 0,9 százalékát, 2025-ben pedig 0,4 százalékát teszi ki.
Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt években már többször is világossá tette, hogy a kormány nem törli el a 2013-tól bevezetett rezsicsökkentési intézkedéseket, amelyek érdemben elősegítették a szegénység uniós átlagos meghaladó csökkenését.
Az orosz-ukrán háború és az EU által bevezetett szankciók, valamint a világjárvány utóhatásai miatt 2022-ben soha nem látott gyorsasággal emelkedett a kőolaj és a földgáz, valamint a villamosenergia világpiaci ára. Ennek következményeként az elmúlt két évben rekordot döntött egész Európában az infláció, a magas energiaárak pedig már a közepes jövedelmű háztartásoknál is jelentős életszínvonal-csökkenést okoztak, elsősorban Nyugat-Európában.
A fotó illusztráció: Shutterstock
Most sem kötelező élni a rezsicsökkentés kedvezményével
A kormány 2022 augusztusától átalakította a rezsicsökkentést: a lakossági fogyasztók az átlagfogyasztásig kedvezményes, államilag szabályozott áron vételezhetik az áramot és a földgázt, ezzel védve a világpiaci árak változásának következményeitől a családokat. Az átlagfogyasztás felett mindenkinek a piaci ár alapján számláz a szolgáltató. Noha a világpiaci árak a rekordok után tavaly már újra a megszokott sávba csökkentek, az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzésében is rámutatott, hogy ismét emelkedésnek indulhatnak. Az áram és a földgáz lakossági tarifája a tőzsdei mozgásoktól függ, gyakorlatilag a háztartások ki vannak téve a spekulációnak is. A magyar fogyasztók egyébként bármikor kérhetik a szolgáltatónál, hogy rögzített ár helyett a mindenkori piaci áron kapják az elszámolást, a rezsicsökkentés nem kötelező.
A bizottság azért is támadja a rezsicsökkentést, mert álláspontjuk szerint az alacsonyabb árak kevésbé ösztönzik a lakosságot az energiamegtakarításra és az energiahatékonyságra. Ez azt jelenti, hogy
Brüsszel szerint a magas energiaárak előnyösek,
mivel a megfizethetetlen közüzemi díjak miatt spórolásra kényszerülnek a családok, ezzel elfedve az orosz energiahordozókra bevezetett szankciók káros következményeit és az EU növekvő kiszolgáltatottságát.
Indul az eljárás a magas hiány miatt, de következménye aligha lesz
Az Európai Bizottság Magyarországgal és több más tagállammal szemben – várhatóan már júliusban – megindítja a túlzottdeficit-eljárást. Ennek hazánkra nézve várhatóan nem lesz következménye, mivel az eljárás első szakaszában büntetés még nincsen. Az eljárás pedig nem várható, hogy a következő szakaszba lépjen, mivel
Brüsszel is elismeri a magyar kormány középtávú adósságcsökkentési erőfeszítéseit, vagyis azt, hogy 2026-ban már 3 százalék alá csökken az államháztartási hiány. Az uniós költségvetési fegyelem másik fontos szabálya, hogy az államadósságot középtávon 60 százalék alá kell szorítani. A magyar államadósság az idei – tervezett – 73,2 százalékról 2028-ra 62,8 százalékra csökken.
A hazai adósság nem kiugró,
főleg ahhoz képest, hogy az EU legnagyobb gazdaságainak – Olaszország, Franciaország – államadóssága meghaladja a GDP 100 százalékát is.
Az unió a jelentésében rámutatott arra is, hogy a hiány és az államadósság a következő években csökken, ráadásul az állami kiadások mértéke sem éri el idén azt a növekedési plafont, amely az unió ajánlásaiban szerepel, Brüsszel mégis azt állítja, megszegi hazánk a korábbi költségvetési ajánlásokat és kiigazításokat vár.
A bizottság problémásnak tartja, hogy a GDP-arányosan 0,6 százalékos költségvetési kiigazítást, így a hiánycsökkentést a kormány nem a rezsicsökkentés megszüntetésével éri el, hanem az állami beruházások átstrukturálásával, amelyek költsége tavaly a GDP 4,6 százalékát adta, idén pedig 4 százalékát.
A jelentés arra is rámutatott, hogy az uniós vissza nem térítendő támogatások és a helyreállítási alapból nyújtandó kedvezményes kölcsönök 2024-ben a GDP 0,8 százalékát adhatják a tavalyi 0,3 százalékot követően.
Rövid pórázon tartaná a tagállamokat az Európai Bizottság
Az Európai Unió tagállamainak egészen 2020-ig, a koronavírus-járvány megjelenéséig be kellett tartaniuk a hiányra és az államadósságra vonatkozó szigorú költségvetési fegyelmet. Brüsszel a Covid-19 okozta recesszió tompítása érdekében döntött e szabályok felfüggesztéséről. Az orosz-ukrán háború miatt ezt meghosszabbították, így a tagállamok az elmúlt négy évben a korábbiaknál jóval lazább költségvetéssel tervezhettek.
A költségvetési szabályok idei, újbóli bevezetése hozott némi változást és több területen is tartalmaz rugalmasságot, valamint átmeneti időszakot, de a tagállamok jelentős részének évekig, de egyes országokban akár évtizedekig is eltarthat az előírásoknak való megfelelés. A szakszervezetek, valamint a baloldali frakciók az elmúlt hónapokban keményen kritizálták Brüsszelt, mivel úgy vélik, a költségvetési szigor érdemben lassítja a zöld és digitális átállást, fékezi a reáljövedelmek emelkedését és az Európai Unió hátrányát okozza a globális versenyben, elsősorban az Egyesült Államokkal szemben.
