2025. december 13. szombat, Luca, Otília
4°C Budapest

„Bombabankokat” akar létrehozni a háborúpárti európai elit

„Bombabankokat” akar létrehozni a háborúpárti európai elit
Úgy tűnik, az oroszoktól való pánik félelem – ami lassan a teljes Európát átjárja – egészen elképesztő gondolatokat hoz ki az uniós országokból, illetve a NATO tagállamaiból. A Tisza lengyel testvárpártja vezette baloldali kormány és a háborúpárti európai elit „bombabankot” akar létrehozni az EU-ban, hogy hitelből indulhasson a háborús fegyverkezés.
2025. december 13., szombat 13:09
Vágólapra másolva!

A lengyel védelmi miniszter, Wladyslaw Kosiniak-Kamysz egy európai újrafegyverkezési bank létrehozását sürgeti. Szerinte Európának gyorsan és nagy összegben kell fejlesztenie haderejét és a hadiipart, ehhez pedig szükség van egy úgynevezett bombabankra, amelynek segítségével pótolnák a tagországok az évi több száz milliárd eurós védelmi hiányt. Lengyelország egy hitelalapú modellt támogat, és a Times cikke szerint ezt Hollandia védelmi minisztere is pártolja, ugyanakkor Németország elutasítja az új közös bank ötletét. Utóbbi azzal érvel, hogy már most is jó feltételekkel tudna hitelt felvenni, és nem látna előnyt egy európai szintű intézmény finanszírozásában való közreműködésben.

Már a brit védelmi miniszter is a háború borzalmaira készítené fel Európát
Már a brit védelmi miniszter is a háború borzalmaira készítené fel Európát
Fotó: Shutterstock

A bombabank az EU biztonsági alapját egészítené ki

Sok európai ország küzd azzal, hogy fedezze a NATO katonai képességcéljainak elérésének és az Oroszország elleni erősebb elrettentő védelem kiépítésének költségeit, amelyeket évi 250 milliárd euróra becsülnek. Bár az Európai Unió létrehozott egy 150 milliárd eurós fegyverkezési alapot, amely Biztonsági Akció Európaért (Biztonságos) kezdeményezés néven ismert, aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy lényegesen nagyobb összegekre lesz szükség. Ugyanis Varsó úgy véli, csak egy erős Európa tarthatja meg az amerikai katonai jelenlétet a kontinensen, nem véletlen, hogy Lengyelország hangsúlyozza az orosz fenyegetést. 

Az úgynevezett „bombabankra” azért lenne szükség, mert ide ugyan a tagállamok kormányai viszonylag kis összegű pénzeket fizetnének be, ugyanakkor sokkal nagyobb mennyiségű magánszektorbeli hitelt vonnának be a katonai védelem megerősítésébe. Ezek a hitelek lehetővé tennék a védelmi gyártók számára, hogy növeljék gyáraikat anélkül, hogy a hagyományos beszerzési eljárásokra kellene várniuk, amelyek gyakran évekig elhúzódhatnak.

Az európai országok védelmi kiadásai (2024) 

Ország  –  a GDP százalékában kifejezve

  1. Lengyelország    4,1%
  2. Észtország    3,4%
  3. Lettország    3,2%
  4. Görögország    3,1%
  5. Litvánia    2,9%
  6. Finnország    2,4%
  7. Dánia    2,4%
  8. Egyesült Királyság    2,3%
  9. Románia    2,3%
  10. Észak-Macedónia    2,2%
  11. Norvégia    2,2%
  12. Bulgária    2,2%
  13. Svédország    2,1%
  14. Németország    2,1%
  15. MAGYARORSZÁG    2,1%
  16. Cseh Köztársaság    2,1%
  17. Törökország    2,1%
  18. Franciaország    2,1%
  19. Hollandia    2,1%
  20. Albánia    2,0%
  21. Montenegró    2,0%
  22. Szlovákia    2,0%
  23. Horvátország    1,8%
  24. Portugália    1,6%
  25. Olaszország    1,5%
  26. Belgium    1,3%
  27. Szlovénia    1,3%
  28. Luxemburg    1,3%
  29. Spanyolország    1,3%

(Táblázat: The Times és The Sunday Times • Forrás: NATO)


Elképesztő védelmi beruházásokra készül Lengyelország

A védelmi miniszter azt nyilatkozta, hogy Lengyelország rendelkezik Európa legnagyobb hagyományos hadseregével, és a harmadik legnagyobbal a NATO -ban az Egyesült Államok és Törökország után. Teljes ereje:

  • 218 000 fő, ebből
  • 158 000 hivatásos katona, 
  • nagyjából 40 000 önkéntest a Területi Védelmi Erőkben
  • és számos egyéb fegyveres testület tagjai.

Emellett egy 2,4 milliárd eurós fizikai és elektronikus védelmi vonalat is épít, az úgynevezett Keleti Pajzsot, az orosz és fehérorosz határain. Ez magában foglalja majd a drónok elleni rendszereket is, miután Oroszország szeptemberben 20 drónt küldött a lengyel légtérbe. Ugyanakkor Brüsszel elképzelését – miszerint jóval drágábban inkább Európa keleti határai mentén egy 21. századi Maginot-vonalat hozzanak létre – a lengyel védelmi miniszter elutasítja, mondván, a rendkívül drága, és végső soron felesleges határerődítményekre felesleges pénzt pazarolni, hiszen a második világháborúban sem jöttek ezek be Franciaországnak a németek elleni háborúban.


 

A nyitókép illusztráció (Shutterstock)

+Ez is érdekelheti

+Címoldalról ajánljuk