Szárnyal a magyar gazdaság: szenzációt okoztak a legfrissebb adatok

6,5 százalékkal bővült a második negyedévben a hazai GDP, és a magyar gazdaság növekedéséből az aszály sújtotta mezőgazdaságon kívül minden ágazat kivette a részét – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter közösségi oldalán szerdán.

Hangsúlyozta: jól teljesített az ipar, a kereskedelem, a turizmus, a pénzügyi ágazat és az infokommunikációs szektor is.

„A magyar gazdaság teljesítményének alapja a munka: a foglalkoztatásban állók száma meghaladta a 4,7 milliót, a munkanélküliség rekordalacsony, a 3 százalékot közelíti. Azon dolgozunk, hogy a háborús válságban is megvédjük a magyar gazdaság növekedését, megőrizzük a munkahelyeket, tovább csökkentsük a hiányt és az államadósságot" – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter.

A régióban szinte mindenhol magasabb az infláció is

Fontos arra is kitérni, hogy a fogyasztás növekedése inflációs hatású (hiszen ha az emberek többet vásárolnak, akkor a kereskedők drágábban tudják adni a termékeket), így különösen jelentős eredmény, hogy a régióban szinte mindenhol magasabb az infláció, mint Magyarországon - írta csütörtökön az Origo.

A rekorder Észtország, 22 százalékos inflációval, de Litvániában, Lettországban, Csehországban, Bulgáriában, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában is magasabb volt a drágulás üteme a legutóbbi adatok szerint. Ennek oka, hogy a magyar inflációt nagyban fékezik a kormány intézkedései, így a benzinársapka és az élelmiszerárstopok is.

Európa élmezőnyében Magyarország

EU-s viszonylatban is kiemelkedőnek számít a 6,5 százalékos növekedés, ugyanis az eddig ismert adatok alapján Magyarországot csak Szlovénia és Portugália előzte meg. Ráadásul sok tagállamban – például Németországban, Belgiumban és Csehországban – annyira lelassult a gazdasági növekedés, hogy a 4 százalékos uniós átlagot sem érte el.

Az euróövezet gazdasága a második negyedévben az első becslésnél némileg kisebb mértékben nőtt éves és negyedéves összevetésben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint.

Az euróövezet hazai összterméke (GDP) 0,6 százalékkal bővült a június végéig tartó három hónapban a július végén ismertetett, első becslésben szereplő 0,7 százalék helyett. Az első negyedévben 0,5 százalékkal bővült a GDP.

Vannak érzékelhető jelei egy küszöbön álló esetleges recessziónak:  A német gazdasági növekedés negyedéves szinten nulla volt, illetve néhány ország, így Lengyelország (-2,3 százalék), Lettország (-1,4 százalék), Litvánia (-0,4 százalék) és Portugália (-0,2 százalék) gazdasági teljesítménye zsugorodott.

A baloldallal csak megszorítás lenne

A baloldallal se gazdasági növekedés, se rezsicsökkentés nem lenne, hanem újra a megszorítások és a tömeges munkanélküliség korszaka térne vissza – így reagált a Fidesz a friss GDP-adatokra.

Azt írták: a 6,5 százalékos növekedés a magyar emberek és vállalkozások munkájának, valamint a nemzeti kormány intézkedéseinek is köszönhető.

Hozzátették: sajnálatos, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal most sem a magyar emberek oldalára állt, és következetesen támadja a magyar embereket segítő intézkedéseket.

Ezért fontos a magas növekedés

Jó szerkezetű a magyar gazdaság, amit az is mutat, hogy a legtöbb ágazat az előző negyedévben is növekedett – erről Isépy Tamás beszélt.

A Századvég makrogazdasági üzletágvezetője elmondta: ez pedig azért fontos, mert a kormány célja, hogy a hazai növekedés 2 százalékponttal az EU-s átlag felett legyen.

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője kiemelte, hogy az elemzői várakozásokat felülmúlva nőtt a hazai GDP a második negyedévben. A hazai GDP növekedése az EU élén maradhatott, idén érdemben folytatódhat a felzárkózás - tette hozzá.

Számítása szerint a járvány előtti szintet mintegy 7,2 százalékkal haladja meg a hazai GDP. A vártnál nagyobb növekedésnek köszönhetően nem zárta ki, hogy a bankholding kissé felfelé módosítja az idei GDP-növekedésre vonatkozó 5,7 százalékos prognózisát, bár a következő negyedévekben már érdemi lassulást várnak, részben bázishatások, részben a háború negatív következményei miatt.

Alkalmazkodás a rosszabb környezethez

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője is azt emelte ki, hogy a magyar gazdaság teljesítménye a második negyedévben is jobban alakult az uniós átlagnál, amely 0,6 százalékos negyedéves és 4 százalékos éves növekedést mutatott az előzetes becslések szerint.

Míg a piaci szolgáltatások között különösen a koronavírust legjobban megszenvedő ágazatok mutattak jelentősebb bővülést, kedvezőtlenül alakult a mezőgazdaság teljesítménye, ami a csapadéktalan, forró időjárással állhat összefüggésben.

Felhasználási oldalról a növekedésben továbbra is nagy szerepe lehetett a fogyasztásnak, de a szolgáltatáskülkereskedelmi egyenleg is javulhatott a turizmus és a szállítási szolgáltatások exportbővülésének eredményeként.

A friss adat alapján tehát a vállalkozások egyelőre tudtak alkalmazkodni a kedvezőtlenebb külső körülményekhez, azon belül is elsősorban a háború gazdasági hatásaihoz - állapította meg. 

Fotók: illusztráció (MTI)

Kapcsolódó tartalom:

Varga Mihály: tovább bővült a magyar gazdaság a második negyedévben