Ugyanakkor a legtöbb NATO-tagállammal szemben, amelyek az orosz-ukrán konfliktus katonai megoldását szorgalmazzák, Magyarország a tűzszünet és a béketárgyalások, vagyis a béke pártján áll - közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Magyarország annak ellenére a saját szuverén útján jár ebben a kérdésben, hogy nagy nyomás nehezedik rá, hogy a katonai megoldás mellé álljon - tette hozzá a tárcavezető.
Elmondta, alig ért véget a pandémia, elkezdődött az orosz-ukrán háború és kiújultak a feszültségek a Balkánon is. Eközben a nagyhatalmi versengések felborították az elmúlt évtizedekben megszokott világrendet. Továbbá a migráció is érinti a magyar emberek biztonságát - mondta.
Ebben a helyzetben a katonadiplomácia feladata, hogy megtalálja a nemzeti, szuverén megoldásokat a kihívásokra - fűzte hozzá.
Közlése szerint az orosz-ukrán háború mellett a magyar nemzetbiztonság szempontjából kiemelt jelentőségű a szerb-koszovói konfliktus.
Ugyancsak fenyegetik Európát a Közel-Keleten és Afrikában kialakuló fegyveres konfliktusok, amelyek kedveznek a szélsőséges iszlám dzsihádista mozgalmaknak és a migráció miatt fegyveres terroristák jelenhetnek meg Európában - közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Ezért Magyarország azon az állásponton van, hogy a problémákat nem Európa határán, hanem azok keletkezési helyén kell megoldani - mondta.
Hangsúlyozta, hogy a megváltozott körülmények között dinamikusan, magabiztosan és tervszerűen halad a magyar haderő fejlesztése, ami nem csupán eszközbeszerzéseket jelent.
Hozzátette, soha ekkora társadalmi, politikai, gazdasági támogatottsága ennek az ügynek nem volt, mint amilyen most van. Egy évtizeddel ezelőtt megkezdte a kormány a magyar haderő átfogó fejlesztését, amely azóta is töretlenül halad.
