Áder János rámutatott, hogy a technológia más, mint az Amerikában és Európában megszokott, de 15-20 év alatt, évente 6 milliárd dolláros befektetéssel megoldható lenne a szennyvízkérdés az afrikai kontinens egészén, figyelembe véve a népességnövekedést is. Hozzátette, hogy a magyar technológia széles körű elterjesztése segítené a lakosság vízigényének kielégítését, a mezőgazdasághoz szükséges források biztosítását is, valamint javítaná az ott élők egészségügyi körülményeit, biztosítaná a környezet megóvását és a biológiai sokféleség megőrzését, emellett csökkentené a migrációt.
Az ENSZ keretein belül alakult Víz és Klíma Vezetői Testület tagja aláhúzta, hogy minden afrikai ember után 50 dollár beruházásról lenne szó. Hangsúlyozta, fel kell tenni a kérdést, hogy az országok költségvetéséből, támogatásokból, a magántőke bevonásával és bankhitelekből ez az összeg előteremthető-e.
Ha a kérdésre a válasz nem, azaz, hogy ekkora összeg nem teremthető elő, akkor "felejtsünk el minden további konferenciát, minden további nyilatkozatot, minden további ájtatos beszédet" - fogalmazott. Ha a kérdésre a válasz igen, azaz, hogy az összeg előteremthető, akkor azok, akiknek ez a dolguk, sürgősen lássanak munkához - mondta Áder János a vízügyi konferencia panelvitájában, amely értékelte a 2018-2028 közötti Vízügyi Cselekvés Évtizede akcióprogram eddigi eredményeit.
