A fejlemények költségvetési csalás elkövetésének megalapozott gyanújára utalhatnak, amit színlelt szerződések kötésével valósíthattak meg, ilyenkor a számla és a szerződés nem valós gazdasági tevékenységet tükröz – mondta az Origónak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Lánchíd-botrány kapcsán.
Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, nemrég házkutatást tartott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az A-Híd Zrt.-nél, vagyis annál a cégnél, amely a Lánchíd felújítását végezte. Kiderült: két év alatt 1,4 milliárd forintnyi összeg mehetett a Lánchíd kivitelezőjétől, az A-Híd Zrt.-től a számlagyárügy gyanúsítottjának cégéhez. Ezt követően ebből az összegből a médiában megjelent információk szerint továbbutaltak 900 millió forintot Vig magánszámlájára, illetve ügyvédi letéti számlájára. Az Atv.hu úgy értesült: a gyanú szerint a továbbutalások a Vig Mórhoz köthető számlákra jellemzően ugyanazokon a napokon történtek, mint amely napokon az A-Híd Zrt.-től a pénzek a Sunstrike Kft.-hez érkeztek, az összegeket pedig rövid időn belül készpénzben felvették a számlákról.
A Századvég tanácsadója azt is kijelentette: elképzelhető, hogy a szerződésekre csak azért volt szükség, hogy legyen mire hivatkozással átutalni a fenti összeget.
Az alkotmányjogász szerint a legújabb fejlemények költségvetési csalás elkövetésének megalapozott gyanújára utalhatnak, amit színlelt szerződések kötésével valósíthattak meg, ilyenkor a számla és a szerződés nem valós gazdasági tevékenységet tükröz.
Sok-sok évet kaphatnak az illetékesek
Lomnici Zoltán ismertetése alapján a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 396. § (1) bekezdése szerint, aki költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
– Ám amennyiben a vagyoni hátrány mértéke meghaladja az 500 millió forintot, különösen jelentősnek minősül, és a Btk. 396. § (5) bek. a) pontja szerint öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – közölte Lomniczi.
Sajtóinformációk szerint a NAV többek között azt vizsgálja, hogy történt-e 1,4 milliárd forint értékben átutalás az A-Híd Zrt. számlájáról a Sunstrike Hungary Kft.-nek, valamint a kft. ebből 900 millió forintot továbbutalt-e Vig magán-, illetve ügyvédi letéti számlájára.
– Amennyiben igen, úgy költségvetési csalás bűntettének elkövetése miatt aggódhatnak azok, akik a tranzakciók lebonyolításában részt vettek, és tudtak a jogellenességről, valamint a zugírászat miatt is bajba kerülhet az illetékes: akár három évig terjedő szabadságvesztést is kaphat – ismertette.
Milyen eszközök vannak most a hatóságok kezében?
Lomnici Zoltán kiemeli, a NAV jövedéki igazgatási jogkörében ellátja a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki adóztatással, ellenőrzéssel, valamint a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki ügyekkel kapcsolatos feladatokat. Bűnüldözési jogkörében eljárva nyomozó hatósági jogkört gyakorol, a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint végzi a bűncselekmények felderítését, valamint a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzését - írja a Magyar Nemzet.
Tájékoztatása szerint mindezek keretében a hatóságok vizsgálhatják a például a pénzmozgásokat, azok megtörténtét igazoló dokumentumokat és körülményeket. A NAV lefoglalhat dokumentumokat és készpénzt is vagy bármilyen tárgyi eszközt, ami bizonyítékként szolgálhat az eljárás alatt.
– A NAV többek között azt is vizsgálhatja, hogy érkeztek-e utalások, azaz banki megbízással történt fizetések Vig ügyvédi letéti számlájára azután, hogy a Kúria 2022 elején – bűncselekmény elkövetése miatt – jogerősen eltiltotta az említett ügyvédet hivatása gyakorlásától, illetőleg azután, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara törölte őt a kamarai nyilvántartásból – mondta, hozzátéve, hogy abban az esetben, ha a hatóság számlagyárat derít fel, költségvetési csalás gyanúja miatt kezdeményezheti a büntetőeljárás megindítását, ami a számlabefogadóknál is vizsgálatot eredményez.
