A közösségi médiában megjelent tökéletesre szerkesztett képek, mögött is „csak” egy átlagos női test van, amin igen is előfordulhatnak hibák.
"Rengeteg fiatal önkèpét befolyásolja az Instagram és a többi social media platform, ahol tökéletesre szerkesztett arcokat/testeket láttok, de már pár kattintással és egy menő filterrel is el lehet érni olyan élethű és tökéletesnek tűnő kreálmányokat, hogy az valami hihetetlen. 19 évesen kiutaztam Milánóba modellkedni, ahol nem tudtam érvényesülni, mert túl alacsony voltam, túl széles csípőjű és egyáltalán nem voltam az a manöken alkat akiknek bezzeg tucatjába ütköztem szembesítésként minden áldott nap a castingokra menet. Nem voltam elég jó. Következett Isztambul. Ott sokszor azt a kritikát kaptam, hogy ide meg nem elég nőies a testem. Nagyobb cici, kerekebb popsi és formásabb test kellene. Nem találtam a helyem, nem ez volt az én utam. Hazaértem egy csomó kérdéssel, bizonytalansággal és önképzavarral a fejemben... elkezdtem hasonlítgatni magamat másokhoz, és ezzel együtt leépíteni azt a csekély kis önbizalmamat is..."
„Csak azt szeretném mondani, hogy Ti, akik többnyire csak profi , fotós által készített előnyös képet láttok rólam/másokról az Instagramon, ne higgyétek, hogy nekünk nincsenek hibàink és mindig tele vagyunk jókedvvel és önbizalommal. Mert nekem is narancsbőrös a combom, striás a fenekem, szabàlytalan a fogam, itt van még a keratosis pilaris is és volt, hogy negyed ennyi hajam volt mint most... De őszintén szólva már nem érdekel. Mindig figyeltem arra, hogy az oldalaimon ne csak a “tökéletes” pillanataimat mutassam meg nektek, (mind testileg mind lelkileg) de azt hiszem a jövőben sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnem erre. Szeretném, ha tudnátok, hogy szuperek és különlegesek vagytok minden egyediségetekkel együtt, és ne gondoljátok azt, hogy csak akkor lehettek elég jók, értékesek és sikeresek, ha olyanok lesztek, mint az a túlidealizált, irreális kép, ami rátok ömlik a social-ből. Nem azt akarom mondani, hogy ez az egész platform ördögtől való, én is ebben élek, munkaeszközöm is, csak szerintem fontos, hogy megtalàljuk és láttassuk azt az egészséges egyensúlyt, amiben mint tartalomkészítőként, mint befogadóként jól és helyes keretek között érezzük magunkat."
