Nem a debreceni CATL akkumulátorgyár elleni az első olyan akciózás, amely mögött jól beazonosítható külföldi érdek rajzolódik ki. Már többször hangsúlyozta a Magyar Nemzet, hogy az akkumulátort gyártó üzemek telepítéséért most nagy verseny folyik Európában, hiszen az autóipar áthangolása elektromos meghajtásra megállíthatatlanul folyik. A baloldal azonban nem csak most választotta a Magyarországéval ellentétes érdekek kiszolgálását.
Emlékezetes például, hogy a bécsi székhelyű, Magyarországon is működő Négy Mancs Alapítvány 2006 novemberétől nemzetközi kampányt folytatott a kényszertömött libákból származó hús ellen, és feketelistát készített, amelyen több magyar cég neve is szerepelt. Az akkori balliberális kormányzat nem védekezett kellőképpen a befolyásolás ellen, ennek pedig az lett a következménye, hogy az állatvédők kampánya után német áruházláncok függesztették fel a hízott liba forgalmazását 2008-ban.
A Négy Mancs mögött felsejlő francia érdekeket nem sikerült teljeskörűen bizonyítani, habár a 2010-ben hatalomba kerülő második Orbán-kormány idején ezzel megpróbálkoztak.
A lap szerint egyébként mire az elszámoltatás elkezdődhetett volna, a baj már megtörtént: a legnagyobb hazai, hízottliba-májat termelő cég, a Hungerit Zrt. 2008 szeptemberétől megszüntette a hízott baromfi vágását, és emiatt kétszáz munkástól is megváltak. A döntést a cég az osztrák bejegyzésű Négy Mancs Alapítvány kampányával indokolta, amelynek eredményeként a Rewe csoport (Metro, Lidl) és a Kaufland felhagyott a magyar libamáj forgalmazásával Ausztriában és Németországban. A Hungerit mellett számos kisebb tenyésztő látta kárát az „állatvédők” agresszív kampányának. A Magyar Narancs 2019-es cikke szerint egyébként a Négy Mancs azóta a megszűnés szélén áll.
Szintén francia érdekeket sértett a második Orbán-kormány azon lépése, amellyel újra hazai kézbe vette a kafetériaellátást.
A balliberális kormányok idején ugyanis ezt is kiszervezték külföldre, a francia Cheque Déjeuner az utalványok után realizált hasznot pedig kivitte az országból. A kormány alternatívaként az Erzsébet-utalványt hozta létre, amelyet azonban nemzetközi bíróságokon támadtak meg.
Az Erzsébet-utalványt végül meg is kellett szüntetni, és 2018-ban a francia utalványgyártó cég is pert nyert a magyar állam ellen, de addigra már kivonultak a magyar piacról. Az Erzsébet-utalványokat is rendszeresen kritizálták a baloldali sajtóban, az ellenzéki politikusok pedig rendre azt követelték, hogy inkább készpénzt adjon a kormány.
