Napi tény: Ezért mondjuk, hogy „egészségedre”, ha valaki tüsszent

Elterjedt magyarázatnak számít, hogy mikor az ember tüsszent, egy pillanatra megáll a szíve, ezért kívánnak minden nyelven valami jót az illetőnek. Ez az elképzelés azonban minden tudományos valóságalapot nélkülöz.

Az ókorban meg voltak győződve róla, hogy az ember lelke a fejében lakozik. Így már könnyen érthető az elgondolás, hogy mikor valaki tüsszentett, nem kevesebbet kockáztatott, minthogy kiűzi a lelkét a testéből. Nem véletlen tehát, hogy az ember körül állók Isten áldását kérték. Az antikvitásban az orvostudomány elképzelése az volt, hogy a tüsszentés az agyvelő tisztítását végzi.

A rómaiak a „Legyen egészséget hozó” mondattal nyugtázták társuk hapcizását, ami elég közel áll a magyar nyelvben is használt kifejezésekhez.

A fotó illusztráció: Shutterstock

Több nyelven is az „Isten áldjon!” valamilyen formája jelenik meg. Ez az 590-es pestisjárványhoz köthető, amikor a pápai székbe kerülő I. Gergely elrendelte, hogy mindenki ezt kívánja a körülötte lévőknek, ha tüsszentenek, ugyanis a veszedelmes kór egyik lehetséges tünetének számított.

Érdekes, hogy köhögésnél vagy ásításnál nem megszokott reagálni, de egyes kultúrák úgy tartják, a tüsszentést, vagy bármilyen más biológiai megnyilvánulást nem illik észrevenni.