Napi tény: Elektronikai hulladék is van a forintban

A világon használt pénzérmék jellemzően rézből, nikkelből, cinkből, vagy ezek ötvözeteiből készülnek, és ez nincs másként a magyar fizetőeszköz esetében sem.

Az elmúlt néhány évben a jegybankok előszeretettel cserélik le azokat az aprópénzeket, amelyeknek túl magas az előállítási költsége a névértékéhez viszonyítva. Ilyenkor galvanizált érméket használnak, amelyek alapanyaga réz és/vagy nikkellel bevont lágyacél. Így tett a Magyar Nemzeti Bank is a 100 forintosokkal.

A magyar forgalmi pénzérmék összetétel a következő:

• 5 és 20 forintos: 75% réz, 4% nikkel, 21% cink
• 10 és 50 forintos: 75% réz, 25% nikkel
• 100 forintos: külső része nikkellel, a belső része réz (75%) és cink (25%) ötvözetével borított acél
• 200 forintos: külső része réz (75%), nikkel (4%) és cink (21%) ötvözet, belső része réz (75%) és nikkel (25%) ötvözet.

A fotó illusztráció: Shutterstock

Érdekesség, hogy a forint előállításához szükséges lapkákat a Magyar Pénzverő Zrt. a dél-koreai Daewoo cégtől szerzi be, amely elektronikai hulladék feldolgozásával nyerik ki fémeket, majd értékesíti azokat.