Migránslázadás: már lincselnek a bevándorlók Franciaországban

„Hogyan oltsuk el a tüzet? Emmanuel Macron felelősségvállalásra szólítja fel a szülőket. Igaz, a káoszban érintettek közül sokan még nagyon fiatalok, de itt már nem arról van szó, hogy gombháborúról lenne szó." (A hatvanas évek egyik klasszikus francia filmje volt a Gombháború, amikor 10 év körüli gyerekek játékháborút vívtak.)

"A tekintély, mint fogalom és gyakorlat, az ő fiatalkori füleiknek már régóta idegenül szól. Valószínűleg ezért halt meg a 17 éves Nahel egy Mercedes volánja mögött Nanterre-ben kedd reggel. Ahelyett, hogy a felháborodott emberek azt kiabálnák, hogy „igazságot Nahelnek" és „gyilkos rendőrség", jobban tennék, ha feltennék maguknak a helyes kérdést: hogyan jutottunk idáig? Ehelyett ők most arra használják fel a helyzetet, hogy mindent szétzúzzanak, bosszút álljanak bármin, ami a kezük ügyébe kerül."

„Egyfolytában csak azt halljuk, hogy a lázadásnak a szegénység, a hatóságok közönye, a gettók, az integráció kudarca az oka... Az okok listája olyan hosszú, mint azoknak a minisztereknek a névsora, akik Tapie-tól Borloo-ig az úgynevezett hátrányos helyzetű vagy érzékeny városrészek sorsát vizsgálták. Pedig a Számvevőszék kimutatása szerint az elmúlt negyven évben évente 10 milliárd eurót költöttek ezekre a területekre, és akkor még nem beszéltünk a városrehabilitációra fordított pénzekről. Bőven elég ahhoz, hogy a vidéki „agrár- sivatagokban" élőknek juttatott támogatás eltörpüljön ezek mellett."

Azaz a francia kormányzat jóval többet költött a külvárosokban élő migránsok életkörülményeinek javítására, mint a vidéken, többek között mezőgazdaságból élő emberekre. És semmi hatása. Sőt.

„Valóban nem elhanyagolható összegről van szó, de vajon mi értelme van? Hogy immáron évtizedek óta ugyanazt legyen műsoron, mint amit az elmúlt órákban láthattunk? Igen, jogos a kérdés, írja a Le Figaro vezércikkében, „mert ennek az állami támogatásnak a kedvezményezettjei felgyújtják az iskolát, a gimnáziumot, a faluházat, a városházát, az orvosi-szociális központot, és persze a rendőrséget vagy a vasútállomást."

A futballból lett milliomosoknak, akik a külvárosokban éltek valamikor és sikerült megúszniuk, nem szabadna elfeledniük, hogy ha minden füstté válik, akkor többé nincs jövő."

Az 1998-as világbajnok, szélsőbaloldali, egykori bevándorló Thuram-ra vagy az új sztárra, a 2018-ban világbajnok, és mérsékelt szellemi képességei ellenére politizálgatni próbáló, szintén bevándorló-gyökerű Mbappéra utal.

"A megoldás tehát nem a milliárdok elköltése. Ma még kevésbé az, mint régen volt. Mert az idők során és a közhatalom erőtlen hozzáállásával egy olyan ellentársadalom alakult ki, amely nagyon távol került a tekintély, a tisztelet, az érdem és a rend közös alapelveitől. A radikális és revansista retorika által gerjesztett, a közösségi hálókon villámgyorsan terjedő ideológiai jellegű követelések mindenekelőtt identitásalapúak"- azaz a külvárosok migránsai nem illeszkedtek be a francia társadalomba, nem integrálódtak, hanem saját, radikális muszlim hiten alapuló identitásukat és szokásaikat követik. Saját társadalmat és rendet hoztak létre." Most pedig lázadnak.

Érdekes, hogy a cikkhez csak eddig több, mint 350 komment érkezett, egy sincs közöttük, aki ne adna igazat a fenti állításoknak. Van aki szerint valóban hibáztathatók a szülők is, ugyanis joggal merül fel a kérdés, hogy mit szóltak a 17 éves Nahel szülei ahhoz, hogy fiúk egy Mercedes volánja mögött utazik, mérhetetlen mennyiségű pénzzel a zsebében? („FC20")

Egy másik kommentelő szerint („SUROIT") az iskola és az oktatás a hibás, ott kellene ugyanis elsajátítani az alapvető viselkedési formákat, de van, aki úgy gondolja, hogy a külvárosokban „elszórt" milliárdokat inkább Afrikába kellett volna elkölteni, hogy ott maradjanak az emberek („IAMA").

Van olyan, aki szerint a migránsok második generációja, akik ma fiatalok, sem beszélni, sem írni nem tudnak normálisan franciául. És nagyon sokan vannak, akik szerint eljött a cselekvés ideje, mert Franciaország élhetetlenné vált.