Meglopta a gyermekotthon lakóit az intézményvezető

Bóna Gyula István közleményben ismertette: a nevelőnő két Nógrád megyei gyermekotthonban is vezetőként dolgozott, munkaköre alapján az ő feladata volt az ott élő gyermekek ellátását biztosító pénzzel való gazdálkodás.

2018 márciusa és áprilisa között közel másfél millió forint volt rábízva, melyet a működés biztosítására kellett volna fordítania. Az ellátmány jelentős része bankszámlára érkezett, amelyről a kezelésében álló bankkártyával mintegy 850 ezer forintot vett fel, a pénzt azonban a nevelésben álló gyermekek ellátása helyett magára költötte.

A vádlott feladata volt az is, hogy a felnőttkor elérésével a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatalok utógondozásával járó pénzügyeket intézze. Ennek keretében köteles volt havonta a fiataloknak saját jogon járó juttatások egy részét személyi térítési díjként a gyermekvédelmi szakszolgálat felé befizetni. 2017-ben e kötelességének azonban öt fiatal esetében nem tett eleget, az előírthavi összeget az intézménynek nem fizette be, azzal a sértettek felé sem számolt el, azt saját szükségleteire fordította, ezzel a fiataloknak közel 150 ezer forint kárt okozott.

Az egyik utógondozott saját nevére szóló bankkártyáját és az ahhoz tartozó PIN-kódot is a nő őrizte. 2017 novembere és 2018 januárja között a fiatal megtakarításából 780 ezer forintot élt fel.

A főügyész közölte: az ügyészség a büntetlen előéletű nő ellen sikkasztás bűntette miatt emelt vádat, melyben felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta azzal, hogy a vádlottat a próbaidő idejére a bíróság helyezze pártfogó felügyelet alá. Indítványozta továbbá, hogy a bíróság kötelezze a nőt az okozott károk megtérítésére.

Bóna Gyula István hozzátette: arra az esetre, ha a vádlott az előkészítő ülésen a váddal egyezően elismeri a bűncselekmény elkövetését és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, az ügyészség 1 év 8 hónap, végrehajtásában 5 évre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta.

Kifejtette: az ügyészség akkor indítványoz próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést, ha az eljárás adatai alapján alaposan feltehető, hogy az elkövetővel szemben a büntetés a végrehajtás elrendelése nélkül is eléri a célját, azaz a szankció a tettest visszatartja újabb bűncselekmény elkövetésétől.

Amennyiben az elkövető mégsem tér jó útra és a próbaidő alatt újabb bűncselekményt követ el, az emiatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtása már nem függeszthető fel, és azzal együtt a korábban felfüggesztett büntetését is le kell töltenie - tette hozzá a főügyész.

MTI/A címlapfotó illusztráció: police.hu