Már több szakaszon megtörtént a kerítésvonal kijelölése, megérkeztek a helyszínre a munkagépek. A dróthálós kerítés négy méter magas lesz, tetejére és három méteres magasságig szögesdrótot rögzítenek. A költségvetési forrásokból finanszírozott munkálatok költségei előreláthatólag 152 millió euróra rúgnak. Litvánia azt remélte, hogy kap ehhez pénzügyi támogatást az Európai Uniótól, de Brüsszel egyértelművé tette, hogy akadályok és határkerítések építéséhez nem járul hozzá.
Litvániának 1070 kilométeres schengeni határa van, ebből mintegy 680 kilométeres a fehéroroszországi határszakasz. Az év eleje óta több mint 4100 illegális bevándorló érkezett ezen a határszakaszon ázsiai és afrikai országokból, ötvenszer több, mint tavaly egész évben. A litván belügyminisztérium közölte szerdán, hogy az elmúlt napon a határőrség 63 illegális migránst toloncolt vissza a határ túloldalára. A határ védelmére katonákat és rendőröket is kivezényeltek.
Lettország is bejelentette szeptember elején, hogy szögesdrótkerítést épít a fehérorosz határon, illetve augusztus végén Lengyelország is közölte, hogy két és fél méter magas kerítést épít, és kétezerre emeli a határőrök támogatására kivezényelt katonák létszámát. Andrzej Duda lengyel elnök szeptember 2-án harmincnapos rendkívüli állapotot vezetett be a határ térségében. A lengyel-fehérorosz határt jelenleg nyolcvan kilométeres szakaszon - teljes hosszában 180 kilométer hosszúra tervezett - két és fél méter magas kerítés is védi.
A szóban forgó, illetve más uniós tagországok is azzal vádolják Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt, hogy az ő rezsimje szállít szándékosan migránsokat az uniós határokhoz, megtorlásul a fehérorosz rendszer elleni nyugati büntetőintézkedések miatt. Minszk a minap vízummentes rend bevezetéséről döntött több közel-keleti és afrikai országgal, és nemzetközivé alakítja át a lengyel és a litván határhoz közeli hrodnai repülőterét. Lukasenka a szomszédos országokat teszi felelősség a migránsválságért.
MTI/Címlapfotó illusztráció/ MTI
