
Megszorításokról szóltak a szilveszteri híradók 2010 előtt, ez jönne vissza a Tiszával - Videó
Egy órán át vitáztak a héten a képviselők a Bundestagban az Olaf Scholz német kancellárt is érintő hamburgi MM Warburg magánbank 2016-os cum-ex tranzakciós botrányával kapcsolatban. A parlamenti vitát a CDU/CSU (Kereszténydemokrata Unió és Bajor Keresztényszociális Unió) és az AfD (Alternatíva Németországért) kezdeményezte egy a héten megjelent könyv kapcsán, amely rávilágít a jelenlegi kancellár „különös memóriahiányára” a korrupciós ügyben. A képviselők megkérdőjelezték a kancellár szavahihetőségét és a botrány tisztázására szólították fel.
Mint ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt korábban, az ügyészség az elmúlt években az úgynevezett cum-ex (jogtalan osztalékadó-visszatérítés) ügyletekkel összefüggő nemzetközi csalássorozat németországi szálait kezdte el vizsgálni. Scholz kancellárt pedig azzal gyanúsították meg, hogy Hamburg polgármestereként (2011–2018) befolyásolta az adóhatóságot, így a hivatal lemondott a Warburg Bank által a cum-ex-ügyletekkel kicsalt, jogtalan adó-visszatérítés befizetéséről.
A kancellárt hivatalosan adócsalásban való közreműködéssel és hamis tanúzással vádolták meg, miszerint a 2016-os cselekményével hozzájárult ahhoz, hogy a Warburg Banknak nem kellett visszafizetnie 47 millió euró (14 milliárd forint) adót, jóllehet azt jogosulatlanul kapták meg a cum-ex-ügyletek révén.
A német kormányfő a korrupciós ügy kapcsán többször is kínos helyzetbe került, egyrészt a vizsgálóbizottsági meghallgatások előtt elérhetetlenné vált naptári bejegyzések és e-mail-üzenetek, másrészt az „emlékezetkiesései” miatt. Scholz ugyan elismerte, hogy találkozott a bank tulajdonosaival, de arra már nem, hogy pontosan miről is beszélgettek. Később pedig csak azokra a részletekre emlékezett, amelyeket más tanúk, kézzelfogható bizonyítékok alapján vallomásba foglaltak.
Oliver Schröm és Oliver Hollenstein kedden megjelent könyve, amely a „A Scholz-akták: a kancellár, a pénz és a hatalom” címet viseli, a cum-ex-botránnyal és mások mellett Olaf Scholz szerepével foglalkozik. A könyv alapvetően arra a két kérdésre keresi a választ, hogy: hamburgi polgármestersége idején Olaf Scholz kampányolt-e a bankért, hogy annak tulajdonosai mentesüljenek az adó-visszafizetés alól? Illetve a jelenlegi kancellár szándékosan vezette-e félre a parlamentet és a közvéleményt az ügyben betöltött szerepével kapcsolatban az elmúlt években?
A parlamenti vita során a kormánypártok azzal vádolták az ellenzéket, hogy „kirakatvitát folytatnak”, és nem foglalkoznak az ország valós kihívásaival. Hozzátették, hogy az ügyben felállított két vizsgálóbizottság eddig semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott a kancellár politikai befolyásolását illetően. A vitán Olaf Scholz nem vett részt. "A kancellár hallgatása és a tanúskodás megtagadása a Warburg-ügyben aláássa a szavahihetőségét" – mondta Matthias Middelberg, a CDU-frakció belügyi szakértője.
A témában készült reprezentatív felmérések azt mutatják, hogy a válaszadók mintegy 70 százaléka kételkedik a kancellár „emlékezetkiesésében”.
A címlapfotó illusztráció: Olaf Sholz hivatalos Facebook-oldala

Megszorításokról szóltak a szilveszteri híradók 2010 előtt, ez jönne vissza a Tiszával - Videó

Orbán Viktor: 2026 a háborús döntés éve lesz

Kiugrott a szög a zsákból, a Tisza milliárdos támogatója elvenné a vállalkozások állami forrásait

Brüsszel nem a békére készül: érkezik a 20. szankciós csomag

Január 1-jétől újabb nagy családi adócsökkentések lépnek életbe

2025 egyértelműen a patrióta oldal erősödését hozta kül- és belpolitikai színtéren egyaránt + videó

Economist: 2026-ban is a Fidesz-KDNP nyeri a választásokat

Rekordközeli zárással fejezte be az évet a BUX, idén majdnem 40 százalékkal emelkedett

Szánthó Miklós a Bors-ügyről: Ha egy bíró beleszól a politikába, viselje el, ha a politika beszól neki

Sulyok Tamás Kapu Tiborral együtt köszönti az újévet a közmédia csatornáin

Zsigó: 2026-ban több pénz marad a gyermekes családoknál

Hankó Balázs: Tarr Zoltán "fullba nyomja" a nemzetárulást