Kiemelkedő vagyonnövekedés a magyaroknál, 2008 óta nem láttunk ilyet

Újabb kiemelkedő év a háztartások globális pénzügyi vagyonának gyarapodásában: 2024-ben 8,7 százalékos volt az éves növekedési ütem. Az Allianz friss Global Wealth Reportja kétféle utat határoz meg az anyagi gyarapodáshoz: az „okos” amerikai megközelítést, valamint a „konzervatív” német megtakarítási mintát. Az inkább a német módszert követő magyarok tavaly erős növekedésnek örülhettek: a hazai háztartások pénzügyi vagyona 13,9 százalékkal bővült, ami a 2008-as globális pénzügyi válság óta a leggyorsabb ütemnek számít - összegezte az Origo.

Közel 60 ország háztartásainak vagyon- és adóssághelyzetét tárta fel az éves Global Wealth Reportjának legfrissebb, 16. kiadásában az Allianz. A jelentésből kiderül, hogy miközben a világgazdaság ismét erős évet zárt tavaly, a magánszemélyek pénzügyi vagyona is rendkívüli mértékben nőtt: a 8,7 százalékos bővülés még a 2023-as ütemet (8 százalék) is felülmúlta. Ennek megfelelően a múlt év végére a teljes pénzügyi vagyon elérte a 269 ezer milliárd eurót, ami abszolút rekord, bár az utóbbi évek kellemetlen inflációs hatása miatt csak a 2017-es szintnek felel meg. Ugyanakkor az átlagok mögött érdekes gyarapodási ütemek figyelhetők meg egyes országonként, így például a magyarok pénzügyi vagyonának növekedése átlag feletti mértékű volt. 

A fotó illusztráció: Shutterstock

Így gyarapodott az amerikaiak vagyona

Az elmúlt tíz évben az amerikai háztartások pénzügyi vagyona nagyjából a globális átlaggal összhangban nőtt, 2024-ben azonban még azt is felülmúlta. Ez számokkal kifejezve azt jelenti, hogy míg a mögöttünk hagyott évtizedben a globális pénzügyi vagyon bővülésének 47 százalékban az Egyesült Államok volt a terepe, ez az arány tavaly már meghaladta az 53 százalékot (53,6 százalék).

Az amerikai tempó jóval gyorsabb a Nyugat-Európában és Japánban látottakhoz képest, ezeken a területeke ugyanis a növekedés rendre 2, illetve közel 4 százalékponttal maradt el a tavalyi világátlagtól. Ez a lemorzsolódás hosszabb távon is megfigyelhető: kontinensünk nyugati fele húsz év alatt 9,1, a felkelő nap országa pedig 5,9 százalékpontot vesztett hozzájárulásából a globális pénzügyi vagyon bővítéséhez.

Kétfajta megtakarítási megközelítést látni

A jelentés készítői szerint a vagyon gyarapodásának kulcsa az értékpapír-tulajdon, különösen a részvények. E tekintetben az elmúlt két év kifejezetten kedvező volt a megtakarítók számára: 2023-ban (11,5 százalék) és 2024-ben (12 százalék) az értékpapírok csaknem kétszer olyan gyorsan nőttek, mint a másik két eszközosztály (biztosítások/nyugdíj: 6,7 és 6,9 százalék, bankbetétek: 4,7 illetve 5,7 százalék).

Az, hogy ebből a drágulásból mennyit profitálnak a háztartások, a portfólió összetételén múlt. Jól érzékelteti a különbséget az amerikai és a német megtakarítók eredményeinek összehasonlítása.

Németországban az elmúlt tíz évben 5,9 százalékos éves átlagos növekedést ért el a lakosság pénzügyi vagyona, ami közelít az Egyesült Államokban mért 6,2 százalékhoz.

A fotó illusztráció: Shutterstock

Ha azonban a számok mélyére ásunk, azt látjuk, hogy miközben a friss német megtakarítások a meglévő vagyon 3,7 százalékát tették ki évente, és ezzel 32 százalékkal járultak hozzá az értéknövekedéshez, Amerika nagyjából fele annyi (2 százalék) új befektetéssel kétszer akkora (67 százalék) hozzájárulást ért el.

Ezt a két megközelítést nevezték el a kutatás szerzői „okos”, illetve „konzervatív” megtakarításnak, és rögzítik is a jelentésben: a nagy eltérést javarészt az magyarázza, hogy

  • Észak-Amerikában az értékpapírok aránya 59 százalékos a háztartások pénzügyi eszközein belül, míg
  • Nyugat-Európában ez az arány mindössze 35 százalék.

Azaz: Európában még bőven lenne tér és lehetőség arra, hogy a lakosság az értékpapírok, különösen a részvények irányába mozduljon el megtakarításaival. Ezt egyébként más felmérések is alátámasztják, ezzel kapcsolatban ezt a cikket ajánlja az Origó.

Itthon dőltek a rekordok

A felmérés eredményei szerint a magyarok inkább a német mintához állunk közelebb: nálunk a friss megtakarítások éves szinten 5,5 százalékot adnak hozzá a meglévő vagyonhoz, miközben az értéknövekedésből csupán 44 százalékkal veszik ki a részüket.

Éves átlagos növekedésben ugyanakkor jól állunk: egy évtizedes távlatban 11 százalékos az éves rátánk.

Tavaly a magyar háztartások bruttó pénzügyi vagyona 13,9 százalékkal bővült, ami a globális pénzügyi válság óta a leggyorsabb ütem

– közölte Tölgyes Ágnes, az Allianz Hungária Zrt. pénzügyi divíziójának vezetője, utalva a 2008-as pénzügyi válságra.

A jó teljesítmény elsősorban az értékpapír kategória 16,1 százalékos növekedésének köszönhető, de a többi eszközosztály is erősen szerepelt: a bankbetétek 10,7, a biztosítások, nyugdíj-megtakarítások 13,2 százalékkal emelkedtek

– tette hozzá a szakember.

A friss megtakarítások 16 százalékkal, 17 milliárd euróra nőttek, ami szintén új rekord.

A megtakarítások többsége (58 százalék) értékpapírokba áramlott, főként befektetési alapokba és tőzsdén kereskedett alapokba (ETF-ekbe), de a kategórián belül az utóbbi tíz év csúcsértékét állították be a biztosítási és nyugdíjtermékek is (plusz 0,9 milliárd euró).

A magyar lakosság nettó pénzügyi vagyona 14,8 százalékkal nőtt, ezzel Magyarország 28. lett a legtehetősebb országok rangsorában.

Ugyanakkor hiába nőtt tavaly több mint kétszer olyan gyorsan az ingatlanvagyon értéke (3,6 százalék), mint 2023-ban (1,7 százalék), történelmi összevetésben ez a szám is igen gyenge: ennél lassabb növekedésre legutóbb a globális pénzügyi válságot követő időszakban, 2012-ben volt példa.

Az árak piaconként eltérően alakultak. Míg Észak-Amerika határozott emelkedést tapasztalt, addig Nyugat-Európát inkább stagnálás jellemezte, sőt például Franciaországban és Németországban még estek is az árak.

A kilátásokat az sem javítja, hogy az éghajlatváltozás egyre erőteljesebb hatást gyakorol az ingatlanvagyonra.

A kép forrása: Budapesti Értéktőzsde Facebook-oldala

A lakásárindex (HPI) különböző klímaforgatókönyvek szerinti előrejelzései 2050-ig 20 százalékos vagy azt is meghaladó csökkenést mutatnak számos piacon, miközben globálisan akár 30 ezer milliárd euróval is csökkenhet az ingatlanok értéke. Ezért a szakértők szerint a lakásárakat a jövőben az elhelyezkedés és az energiahatékonyság ugyanúgy meghatározza majd, mint az, hogy mennyire fenntartható épületben található az adott ingatlan.

Az egy főre jutó pénzügyi eszközök 2024-ben:

Érdemes megemlíteni, hogy a jelentés alapján bár a jegybankok 2024-ben megindították irányadó kamataik csökkentését, ez nem gyorsította az eladósodottság növekedését, sőt, a globális magánadósság növekedése tovább lassult, a 2023-as 3,8 százalékról 3,1 százalékra. Összességében a globális háztartási adósság 2024 végén 59,6 ezer milliárd eurót tett ki. 

2025. szeptember 30. 13:02
A Tisza beemelte programjába Brüsszel orosz energia tiltására vonatkozó célkitűzését. Az intézkedés minden magyarnak...
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint Európának fel kell hagynia azzal, hogy kizárólag az Egyesült Államokra tá...
Gulyás Gergely a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a bíróság ítélete alapjá...
Reagált a Szőlő utcai javítóintézet körül kialakult ügyekre és az azokkal kapcsolatos sajtóhírekre közösségi oldalán...
Szalay-Bobrovniczky Kristóf kijelentette, újabb videón láthatjuk, hogy a volt vezérkari főnök arról beszél, tele van...
A magyar miniszterelnök szerint politikai, pénzügyi és energetikai döntések is szembemennek hazánk érdekeivel.
ELMERÜLT - Eltűnt egy fiatal férfi a Hortobágy-Berettyóban, miután felborult a csónakja. Négyen ültek benne, hárman ...
Egy hónapja startolt el a fix 3 százalékos hitelprogram, amely nemcsak szuperstartot vett, hanem továbbra is óriási ...