A találkozón Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz, ahogy Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is – utóbbiakat helyszíni fotók is szemléltetik, ahogy megérkeztek a Christiansborg-palotához.
Október 1-jén Koppenhága ad otthont az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális találkozójának, ahol a közös európai védelem, a drónfenyegetések, valamint Ukrajna támogatása van napirenden.
A találkozón Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz, ahogy Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is – utóbbiakat helyszíni fotók is szemléltetik, ahogy megérkeztek a Christiansborg-palotához.
Miért fontos ez a csúcs?
Bár formálisan nem hoznak kötelező döntéseket, az ilyen informális csúcstalálkozók meghatározzák az EU jövőbeni irányvonalát – különösen most, amikor a kontinens biztonságát súlyos kihívások érik. Az elmúlt napokban több azonosítatlan drón sértette meg dán, svéd és finn légteret, ami csak tovább fokozta az aggodalmakat.
Ezért is került előtérbe az úgynevezett „európai drónfal” terve – egy közös technológiai és katonai védekezési rendszer, amely az ilyen fenyegetések kiszűrésére szolgálna. A csúcson erről is egyeztetnek a tagállamok vezetői.
Magyar szempontból: óvatos egyetértés
Magyarország más országokhoz képest óvatosabban áll a közös uniós védelmi kezdeményezésekhez. Orbán Viktor kormánya továbbra is a nemzeti szuverenitás védelmét hangsúlyozza.
Ami Ukrajnát illeti, továbbra is vitákra lehet számítani. A csúcson terítékre kerül egy nagyszabású javaslat, amely szerint a befagyasztott orosz eszközök terhére nyújtanának hitelt Ukrajnának. Magyarország ezt jogi és politikai okokból is aggályosnak tartja.
Koppenhága drónmentes övezet lett – szó szerint
A dán hatóságok a csúcs biztonsága érdekében betiltották az összes civil drónhasználatot az országban a hétre, és megerősítették a légi védelmet. Katonai eszközök, légvédelmi rendszerek és nemzetközi együttműködés biztosítja, hogy a találkozó zavartalanul lebonyolódjon.
Mit hoz a jövő?
A csúcstalálkozó másnapján, október 2-án megrendezik a European Political Community (EPC) kibővített fórumát is, ahol nemcsak uniós tagállamok, hanem más európai országok is részt vesznek – köztük például az Egyesült Királyság, Ukrajna, Törökország és a Nyugat-Balkán országai.