Így érkeztek külföldi pénzek a baloldal kampányába 4.

Miután Márki-Zay Péter tematizálni kezdte, hogy a 2022-es országgyűlési választásokra külföldről is komoly összegeket kaptak a kampányra, a Magyar Nemzet sorozatot indított, hogy bemutassa a baloldal külföldi finanszírozásának mélyrétegeit. Sorozatunk első részében Márki-Zay amerikai kapcsolatrendszerét és fő finanszírozási csatornáját, a második részben mindenekelőtt Bajnai Gordon kampányban játszott szerepét, a harmadik részben pedig a Soros-hálózat szervezeteinek és szereplőinek kampányműködését ismertettük. A befejező rész végül bemutatja, hova vezetett a baloldal kampányában a külföldi függőség problémája - írta a Magyar Nemzet.

2022. szeptember 06. 09:45

Én abszolút nem vagyok szakértője a kérdésnek, éppen ezért más olyan szakértőkkel konzultálok erről, mint például Wesley Clark volt amerikai négycsillagos tábornok, akivel egyeztettünk ebben a kérdésben, olyan NATO-szakértőt, mint Evelin Farkas, egy magyar származású, amerikai születésű szakértő, nagyon komoly NATO-szakértőkkel egyeztettünk ezekben a kérdésekben, és az ő véleményükre fogok hallgatni a további területeken – mondta Márki-Zay Péter az orosz–ukrán háború kitörése után alig pár héttel, 2022. március 9-én az InfoRádió Aréna című műsorában.

A kérdés a kormányfőjelölt honvédelmi és biztonságpolitikai tapasztalataira vonatkozott. A válasz pedig szimptomatikusan mutatta, hogy a háború és béke kérdésében a vásárhelyi politikus vállaltan és döntő módon külső szereplők befolyása alatt állt - írta meg kedden a Magyar Nemzet

Ahogy a lap négyrészes sorozata korábbi részeiben részletesen tárgyalta, a baloldal az aktivisták toborzásától az adatbázisok kezeléséig, a kormányképességhez szükséges szakértői háttértől a milliárdos kampánytámogatások beszedéséig gyakorlatilag minden választási erőforrásuk összegyűjtését és működtetését kiszervezte.

Így aztán a 2022-re végérvényesen médiapártokká váló balliberális formációk már csak a politikusaikat, a pártlogókat és az állami támogatásaikat, illetve megfogyatkozott párttagságaikat tudták „bevinni a közösbe”.

Ez a szuverenitásvesztés, a külföldi befolyásolás pedig a baloldali kampány stratégiai döntéseit, így a 2022-es választás legfontosabb témájában, a háború ügyében képviselt álláspontjukat is meghatározta.

Igazság szerint a baloldal kampánya már az orosz–ukrán háború február 24-ei kitörése előtt is rossz pályán volt: lassú döntéshozatal, rossz kommunikáció, sorozatos belviszályok, üzengetések és szivárogtatások jellemezték.

A háború kitörésekor azonban olyan álláspontot képviseltek a legfontosabbá vált biztonságpolitikai kérdésekben, amely Soros Györgyével és számos tengerentúli politikuséval megegyezett ugyan, de a magyar választók elsöprő többségének akaratával szembement.

Mindenekelőtt nézzük meg a baloldal háború kapcsán tanúsított hozzáállását néhány nyilatkozat tükrében. Fekete-Győr András több mint három héttel az orosz agresszió előtt már arról írt a Magyar Hang című hetilapban, hogy „A jelenlegi helyzetben egy felelős magyar kormánynak a háború megelőzésén kellene dolgoznia. Elrettentéspolitikára van szükség.” […] „Először is – szövetségeseinkhez hasonlóan – fegyvereket és humanitárius segítséget kell felajánlani az ukrán kormány számára, hogy ezzel is hozzájáruljunk a kárpátaljai magyar kisebbség védelméhez.”

Márki-Zay Péter pedig egy Partizán-interjúban, 2022. február 13-án beszélt arról, hogy „mindent, amit a NATO szövetségi rendszere megenged, azt nagyon szívesen segítenénk”. Majd Gulyás Márton kérdésére „Akár katonait is?” a baloldal kormányfőjelöltje hozzátette: „hát hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is”.

Szintúgy a háború előtt, 2022. február 22-én a hódmezővásárhelyi polgármester az ATV Egyenes beszéd című műsorában elmondta: "tehát, hogyha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk."

Amint azt a Magyar Nemzet már említette, Márki-Zay Péter kampánya a háború kitörése előtt is erősen döcögött. A Századvég kutatásai szerint az októberi 47-ről 62 százalékra nőtt az őt elutasítók aránya februárig, miközben az őt kedvelők aránya 42-ről 33 százalékra esett.

Március első hetében, amikor a fent idézett álláspontok már széles körben ismertté váltak a magyar társadalom számára, meredek zuhanás következett: immár a válaszadók 68 százaléka utasította el a baloldali kormányfőjelöltet, és az őt támogatók aránya 29 százalékra csökkent.

Mindez nyilvánvalóan szorosan összefüggött az addigra legfontosabb társadalmi kérdéssé váló háború és biztonság ügyével: február végén tízből kilenc magyar úgy gondolta, hazánk nem sodródhat fegyveres konfliktusba, illetve Magyarország biztonságának szavatolásának kell az első helyen állnia. Szintén a Századvég felmérése szerint, egy hónappal a választás előtt a magyarok 66 százaléka úgy vélte, hogy Orbán Viktor az erősebb vezető Magyarország biztonságának a megőrzése szempontjából, ezzel szemben 25 százalékuk látta úgy, hogy ez inkább Márki-Zay Péterről mondható el.

Végül, de nem utolsósorban, a kutatóintézet ugyanebben az időszakban arra jutott, hogy a magyarok 62 százaléka a regnáló miniszterelnököt, Orbán Viktort látná szívesebben az ország élén a következő kormányzati ciklusban is, ezzel szemben Márki-Zay Pétert csupán 32 százalékuk támogatná.

Jól látható tehát, hogy míg a kormányfő népszerűbb volt a választás előtti hetekben, mint a belföldön végül 52,5 százalékos listás eredményt elérő kormánypártok, addig a baloldal kormányfőjelöltje népszerűtlenebb volt, mint a belföldi listás voksok tekintetében 36 százalékot teljesítő ellenzéki formációk.

Ráadásul a baloldal háborús álláspontja ügyében a helyzet a fent idézetteknél is súlyosabb lett. További, komoly elutasítást kiváltó mondatok láttak ugyanis napvilágot 2022 márciusában. A baloldal kritikátlanul átvette a nyugati elitek által ekkoriban már erőltetett szankciós politikát, emellett még a korábbinál is gyakoribbá vált köreikben a Brüsszelre való hivatkozás. Ez pedig sok esetben éles ellentétben állt a magyar emberek véleményével.

Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd politikusa például azt mondta, hogy „ha ehhez [a béke eléréséhez] az kell, hogy szankcióval sújtsák az energiahordozókat is, amit Oroszország kivet, akkor ezt a lépést is meg kell lépni.” A baloldali képviselő beszélgetés további részében kijelentette az orosz gázzal kapcsolatban, hogy: „ezt a forrást el kell tekerni, el kell zárni, mert addig lesz pénzük háborúzni, és lesz pénzük egy független országot megtámadni.”

Március közepén jelent meg az a hangfelvétel, amely a Jobbik egyik politikusának, Potocskáné Körősi Anitának egy fórumán készült, ahol a háborúról beszélt. A rendezvényen a jobbikos politikus mintegy megerősítette Márki-Zay mondatait, és beismerte: a baloldal igenis küldene magyar katonákat az ukrajnai hadszíntérre. „Nem a gyerekeinket meg az unokáinkat akarjuk a háborúba küldeni, hanem azokat a NATO-szerződés szerinti sorá… vagy milyen… hadköteles… hivatásos katonát, akinek ez a dolga” – jelentette ki a Jobbik alelnöke Ádándon.

Végül Márki-Zay Péter a kampányhajrában, a választás előtt néhány nappal még egyszer világossá tette a voksolás tétjét, és az ukrajnai harcokra utalva arról szónokolt, hogy „igen, a fiataloknak a vér fontosabb, mint az olaj. Nagyon szomorú, hogy vannak, akik megöregedve ezt elfelejtik”, és azt is elmondta, hogy szerinte „Ukrajna most a mi háborúnkat vívja”.

A választás után uralkodóvá vált az a nézet a baloldalon, hogy vereségük egyik oka a háború. Sőt néhányan odáig is eljutottak, hogy az ahhoz való hozzáállásuk okozhatta azt, hogy a magyar választók abszolút többsége nem őket választotta. Mindemellett pedig úgy tűnik, hogy a kampány utolsó heteiben nagyon élesen megmutatkozott az a probléma, hogy a baloldali politikusok nem voltak a saját politikájuk urai.

2022. március 27-én egy egészen furcsa epizódra került sor Márki-Zay kampányában. Mint utólag kiderült, ezen a napon videóbeszélgetésen egyeztetett volna egymással az ukrán elnök és a baloldal kormányfőjelöltje. Ezt az egyeztetést viszont utóbbi szerint az ő tudta nélkül szervezték meg, a Válaszonline-nak adott interjújában azt mondta, hogy „nem én szerveztem a Wesley Clarkkal való beszélgetést sem, a tervezett Zelenszkij-videóhívást sem… Azzal már nem is értettem egyet a kampány végén.” Itt jegyeznénk meg, hogy írásunk elején idéztük Márki-Zayt, aki – egyéb külföldi szereplők mellett – bevallotta, Wesley Clark tapasztalataira építette volna a biztonságpolitikáját. Utólag viszont mégis megbánta a vele való nyilvános, március 24-ei beszélgetést.

A Márki-Zay–Zelenszkij-egyeztetés kapcsán a Direkt 36 az ellenzéki kampányról írt cikkében azt idézte fel, hogy „korábban a kampánystábban is felmerült, hogy alapos felkészülés után megszervezzék és lebonyolítsák ezt a találkozót, ezt azonban szerették volna a lehető legprofibban végrehajtani, így amikor megkapták a hírt, hogy a jelölt legszűkebb, főként MMM-esekből álló köre a hátuk mögött megszervezte a videóhívást, az első reakciójuk az ijedtség volt”.
A videóbeszélgetés később meghiúsult.

Érdemes kicsit hosszabban idézni a 24.hu baloldali kampányt összefoglaló írásából is, mert ismét összesűrítve illusztrálja a baloldali kampány külső determináltságát: „Március közepére aztán már a háború ügyében is megosztott volt az ellenzéki stáb. Szocialista politikusok, így Kunhalmi Ágnes, de a nemzetbiztonsági bizottság volt elnöke, Molnár Zsolt is jelezte, hogy szerintük félrement a kommunikáció, az ellenzék támadó, Putyin-ellenes üzenete nem találkozik a társadalom többségének elvárásaival, melyek fókuszában a biztonság, a nyugalom, a megélhetési kérdések állnak. […] Vadai Ágnes is óvatosságra intett (ő főleg a március 10-én Magyarország felett átrepült drón ügyében kérte ezt), és az LMP sem volt lelkes a kampány háborús kommunikációja miatt. A Párbeszéd – mondja Szabó Tímea – is inkább a megélhetési nehézségekről beszélt volna.”

Hogy kitől jött a baloldali kampány utólag teljesen falsnak bizonyult háborús álláspontja? Ezt nem más, mint a szocialista párt elnöke, Kunhalmi Ágnes árulta el, természetesen szintén csak a választást követően "nem szerencsés az, amit az amerikai tanácsadók is, hogy állandóan Putyin ellen hergelték a magyar társadalmat."

Összefoglalva: a baloldal pártjai az előválasztástól a választásig, az adatgyűjtéstől a mozgósításig, a pénzügyi forrásoktól a döntésekig, gyakorlatilag minden fontos ügyben külföldről finanszírozott személyek, szervezetek, adott esetben pedig külföldi tanácsadók kezébe helyezték a döntéseket. Utóbbiak pedig a háború ügyében értelemszerűen a saját politikai ideológiájuknak és érdekeiknek megfelelő álláspontokat határoztak meg.

Ez a kiszervezés fontos, nehezen felülbecsülhető szerepet játszott a baloldali pártok választási vereségében. Ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök április 3-án este Soros Györgyre utalva megfogalmazta: "úgy tűnik, a magyar baloldal volt Gyuri bácsi életének legrosszabb befektetése, 12 éve csak viszi a pénzt."

A címlapfotó illusztráció (MTI)

Kapcsolódó tartalmak: 

Így érkeztek külföldről a baloldali kampánypénzek

Így érkeztek külföldi pénzek a baloldali kampányba 2.

Szörnyű kínok között hagyta meghalni munkatársát egy Pest megyei férfi
A részeg sofőr sorsára hagyta balesetes autója alá szorult utasát, majd hazabotorkált.
Szesztől fűtve ment suliba Darius, kótyagos kalandjai bilincsben értek véget - Videó
Osztálytársaival részegen mentek iskolába, rendőröknek kellett közbelépni.
Horror a repülőn: Kintről érkező golyó találta el az egyik utast
A repülőgép már a levegőben volt, amikor a földről valaki tüzet nyitott rá.
Tudományos bemutató közben robbant fel egy tartály, rengeteg gyerek megsérült
Bemutató közben felrobbant egy folyékony nitrogénnel teli tartály Spanyolország északi részén egy tudományos fesztiv...
Sosem találná ki, hogy milyen idősen szült a legidősebb kismama - videóval
Sokan féltették őket, mások rosszindulatú megjegyzéseket tettek, ők mégis bátrak voltak és bevállalták.
Nehéz döntést hoztak
Nem volt könnyű dolga szombaton a mestereknek. A Sztárban Sztár leszek! két mestere Majka és Köllő Babett túl van él...
Északi Áramlat: Újabb hírek érkeztek a gázvezetékekről
Bejelentést tett az üzemeltetőcég szóvivője.
Gomolyfelhős, napos idő várható
időjárás-jelentés, 2022. október 2., vasárnap
Átverte az európai embereket Brüsszel
Átverte az európai embereket Brüsszel. Tavasszal még azt ígérték, hogy az energiára nem terjesztik ki a szankciókat,...
Sikeres ellentámadást indított Ukrajna
Egy kismama és legalább 13 kisgyerek is meghalt, amikor újabb ukrán menekülő konvojt támadtak meg az oroszok Harkiv ...
Nem akármilyen diplomát szerzett az olimpiai bajnok magyar dzsúdós
Benzema kihagyott egy 11-est, már nem a Real vezeti a spanyol bajnokságot
Bombagól is segített a Juventus rossz sorozatának megszakításában
Eldőlt, kik jutottak a Sztárban Sztár leszek! élő szakaszába
Testi-lelki terrorban tartotta és szexuálisan zaklatta játékosait a német sztárcsapat edzője