Omar imádja a Nincs bocsánat című western alkotást, amikor depressziós időszakkal küzd, ezzel gyógyítja lelkét, na meg a festészettel, amit mindennél jobban imád. Művészi vénáját édesanyjától örökölte. Az elmúlt egy évben rengeteg festmény került ki keze alól, főként élénk színeket használ, expresszionista stílusban.
Elmondásai szerint minden festménye gyermeki egyszerűséget hordoz magában, Omar talán így repül vissza az időben gondtalan gyermekkora jó emlékeibe.
Szomorúan elismeri, hogy soha nem állt közel az apjához. A szülői példaképétől távolinak mondható Oszama szigorú viselkedése. Fiait megfosztotta a játéktól, rendszeresen verte őket, és később megpróbálta rábeszélni mindegyiküket, hogy önként jelentkezzenek öngyilkossági küldetésekre.
18 éves volt, amikor végül úgy döntött, hogy felhagy az al-Kaida misszióval, és édesanyjával Szíriába utazik. Utoljára 2001-ben látta Oszamát Afganisztánban.
A most 39 éves felnőtt férfi, ahogyan ő fogalmazott „a béke nagykövetévé akar válni” - és megpróbálja pótolni azt, amit apja „nagy hibájának” nevezett.