Félredobná az EU alapszerződését a Bizottság Ukrajnáért

A Politico által elsőként ismertetett terv szerint a jövőben minősített többségi szavazással lehetne megnyitni az úgynevezett tárgyalási klasztereket a tagjelölt országok számára. Jelenleg minden egyes lépéshez a 27 tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges.

Guillaume Mercier, a bővítésért felelős bizottsági szóvivő elmondta, fel lehetne mérni annak a lehetőségét, hogy a Tanács minősített többséggel döntsön a bővítési folyamat bizonyos köztes lépéseiről. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egy ország tényleges csatlakozásához továbbra is egyhangú döntésre van szükség, így a végső szót minden esetben a tagállamok mondják ki.

A javaslat célja, hogy Ukrajna és Moldova reformokat kezdhessen az uniós normákhoz való közeledés érdekében, még akkor is, ha egyes tagállamok – például Magyarország – hivatalosan ellenzik a tárgyalások megindítását.

A fotó illusztráció (Tények archívum)

Uniós diplomaták szerint Costa kezdeményezése elsősorban Magyarország ismétlődő vétóit hivatott kikerülni.

„Amikor egy ország minden objektív ok nélkül kerül hátrányba, miközben teljesíti a kritériumokat, az egész bővítési folyamat hitelessége kerül veszélybe” – fogalmazott Mercier.

A Bizottság tavalyi bővítési politikai felülvizsgálata már jelezte a nyitottságot a minősített többségi szavazás kiterjesztésére, miután több uniós vezető gyorsabb csatlakozási folyamatot sürgetett. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szeptemberi évértékelő beszédében szintén hangsúlyozta: bizonyos területeken, például a külpolitikában, el kell mozdulni a QMV (qualified majority voting – minősített többségi szavazás) irányába, és nyitva hagyta az ajtót más területek előtt is.

A kérdés most az, hogy az uniós bővítés bekerülhet-e ebbe a körbe. Paula Pinho, a Bizottság vezető szóvivője hétfőn úgy fogalmazott: „Ezt valóban érdemes lehet megvizsgálni.”