A svájci kormány hétfőn fogadott el átszámítva egymilliárd dolláros tervet a veszélyessé vált világháborús lőszerkészlet ártalmatlanítására, amelynek pusztán az előkészítése is egy évtizedet vesz igénybe, így a kitelepítésre is várhatóan legkorábban csak 2030-ban kerülhet sor.
A Berni-Alpokban fekvő hatalmas földalatti lőszerraktárt a második világháború alatt létesítették arra az esetre, ha Svájcot katonai támadás érné semleges státusza ellenére. Az elképzelés az volt, hogy az országot érő támadás esetén katonák ásnák be magukat a hegyekbe és titkos földalatti átjárók egész rendszerét, valamint a hegyekben elrejtett lőszert felhasználva fejtenének ki ellenállást.
A háború esetére felhalmozott 7000 tonna lőszer egy része 1947. december 19-én, röviddel éjfél előtt felrobbant, hatalmas törmelékesőt zúdítva a környező lakóépületekre, amelyekben kilenc ember vesztette életét. A robbanás lerombolta a városközpontot és a vasútállomást is.
A település hamar újjáépült, a hegyoldalba vájt raktárban azonban továbbra is megmaradt 3500 tonna lőszer - légibomba, akna és kézigránát -, amelynek állapota egyre nagyobb aggodalomra ad okot.
A jelenlegi biztonsági előírások szerint a mitholzi lőszerlerakat "elfogadhatatlan" veszélyt jelent - közölték a hatóságok. A kormány szerint a közelmúltban végzett állapotfelmérés nagyobb kockázatot tárt fel, mint amekkorát az 1949-es és az 1986-os vizsgálat állapított meg. A korábbi felmérések szerint is fennállt a robbanás veszélye, de akkor úgy ítélték meg, hogy az csak magát a katonai létesítményt érintené, ráadásul az elöregedő lőszer elszállítása túl kockázatos lenne, főleg geológiai okokból.
A kormány hétfőn utasította a védelmi minisztériumot, hogy 2022 őszére dolgozzon ki tervet a kitelepítésben érintett mintegy 170 személy evakuálására és kártalanítására. A kormány szerint a helyi hatóságok és lakosok is elfogadták a gigantikus fegyvermentesítési tervet, amelynek megvalósítására 900 millió svájci frankot (300 milliárd forint) irányoztak elő.
A címlapfotó illusztráció.
