A katonák közül hétnek az azonosítóját is megtalálták, az ő személyazonoságukat pontosan meg lehet majd állapítani. A feltáró munka később folytatódik, így további, az ostrom idején vagy után eltemetett katona kerülhet elő még a területről - olvasható a közleményben.
Felidézték: a második világháború végén, 1944 márciusában Németország megszállta Magyarországot, így Budapest is hadszíntérré változott. 1944/45 telén a magyar főváros szenvedte el a világháború egyik leghosszabb ostromát, amely minden értelemben hatalmas károkat, veszteségeket okozott.
A tájékoztatás szerint a katonai birtokbavétel nyolcvanadik évfordulójára a Magyar Nemzeti Levéltár a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal és a HM HIM Hadtörténelmi Levéltárral közösen egy európai programmal készül. A kezdeményezéshez csatlakozott a német Bundesarchiv is, emellett a közös munkához a korábban az orosz levéltárakban megőrzött és később hozzáférhetővé tett iratok egy részét is felhasználják.
A tájékoztatás szerint a munka jól halad, a vármegyei levéltárak átnézték az 1944 tavasza és 1950 közötti időszak halotti anyakönyveit az összes magyar településre vonatkozóan. 1950-ig még ugyanis feltüntették a halotti anyakönyvekben, ha valaki háborús sérülés következtében halt meg.
Az összegyűjtött adatok segítségével egy látványos interaktív adatbázis és adatvizualizáció készül, ahol térképen lehet majd látni, hogy egy településen milyen hadi események zajlottak, milyen alakulatok harcoltak egymással, továbbá látható lesz a katonai és a civil áldozatvállalás is. Még nem dolgoztak fel minden adatot, de már most 58 ezer feletti, túlnyomórészt civil áldozatot azonosítottak a szakemberek. A program bemutatója ősszel várható.
Az épülő adatbázishoz kapcsolódóan a levéltár a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal közösen egy kiállítással készül, amely a június 21-ei Múzeumok Éjszakája programon nyílik meg. A tárlaton a levéltár 1944/45. évi történetén keresztül mutatják be Magyarország második világháborús sorsát, helyzetét, borzalmait.
