Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő vasárnap a közösségi oldalán emlékeztetett, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő korábban olyan közös történészbizottság felállítását szorgalmazta, amely kivizsgálná az 1915-ös eseményeket. "Ám azok, akik félnek attól, hogy a dokumentumokkal napvilágot lát az igazság, nem tudtak válaszolni a felhívásra" - fogalmazott Kalin. Hozzátette: azáltal, hogy az amerikai elnök nem vette figyelembe ezt a tényt, elvtelen hozzáállást tanúsított.
Süleyman Soylu belügyminiszter a Twitter-fiókján röviden és tömören kijelentette: "az Egyesült Államok nem ismeri a történelmet, mert nincs történelme".
Fahrettin Altun, az államfői hivatal kommunikációs igazgatója arról írt: rendkívül "szerencsétlen és elkeserítő" a kétoldalú kapcsolatok szempontjából, hogy Washington "beárnyékolja" Törökország büszke történelmét. "Az amerikai illetékesek ezzel a megnyilatkozással sajnos térdet hajtottak a lobbitevékenységek kívánalmai előtt" - fogalmazott.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter már percekkel Biden szombati esti bejelentése után reagált, hangsúlyozva, hogy Ankara teljességgel elutasítja az abban foglaltakat. "Szavak nem másíthatják meg, nem írhatják felül a történelmet. Nincs mit tanulnunk másoktól a múltunkat illetően. A politikai megalkuvás a legnagyobb árulás a béke és az igazság ellen" - hangsúlyozta Twitter-üzenetében a török tárcavezető. "Határozottan elutasítjuk ezt a kizárólag populizmuson alapuló nyilatkozatot" - tette hozzá.
Az este folyamán később bekérették a török külügyminisztériumba az Egyesült Államok ankarai nagykövetét, David Satterfieldet, akit Sedat Önal tárcavezető-helyettes fogadott. A beszámoló szerint Önal Ankara "határozott reakcióját" fejezte ki az amerikai misszióvezetőnek.
Erdogan török elnök még nem kommentálta amerikai hivatali kollégája kijelentését.
Elemzők már előzőleg arra hívták fel a figyelmet, hogy Biden mindenekelőtt jelképes, ugyanakkor történelmi horderejű bejelentése fel fogja bőszíteni Törökországot, tovább rontva az eddig is feszült viszonyt a két NATO-szövetséges között.
Az amerikai képviselőház és a szenátus 2019 végén határozatban népirtásnak minősítette az örmények tömeges lemészárlását 1915 és 1917 között az Oszmán Birodalom által, ám Morgan Ortagus akkori külügyi szóvivő később közölte: a - Donald Trump elnök vezette - amerikai kormány nem tekinti népirtásnak a történteket.
Történészek szerint az első világháború alatt, 1915 áprilisától mintegy másfél millió örményt gyilkoltak le az Oszmán Birodalom területén. Ankara túlzónak tartja ezeket a számokat, és tagadja, hogy a gyilkosságokat módszeresen hajtották volna végre.
MTI/A címlapfotó illusztráció