Egyelőre még nagy az öröm, de Brüsszelnek fájni fog Trump új vámalkuja

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, július 27-én Donald Trump amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 15 százalékos importvám bevezetését jelentette be az amerikai piacra érkező uniós termékekre.

A vámkör a legtöbb európai árucikkre – így

• autókra,
• félvezetőkre,
• chipekre

– is kiterjed, cserébe viszont elkerülték a korábban belengetett 30, sőt 50 százalékos opciókat.

A Reuters szerint azonban ez nem győzelem, sokkal inkább kényszerű visszavonulás. Pierre Briancon gazdasági újságíró elemzésében úgy fogalmazott:

Von der Leyen elismerte, hogy a 15 százalékos szint

Hozzátette, hogy a cél az amerikai piac megtartása volt. A megállapodás ugyanakkor nem csökkenti a korábban már bevezetett 50 százalékos amerikai acél- és alumíniumvámokat, csupán jövőbeli kvótarendszert helyezett kilátásba.

A csomag része, hogy az EU három év alatt 750 milliárd dollár értékben vásárolna

• amerikai olajat,
• cseppfolyósított gázt és
• nukleáris fűtőanyagot.

A kép forrása: Donald J. Trump Facebook-oldala

Trump értelmezésében az EU további 600 milliárd dollárnyi befektetési lehetőséget is vállalt az Egyesült Államokban, de az egyelőre nem teljesen világos, hogy ez a 750 milliárdos energiavásárláson felüli összeg-e, illetve milyen időintervallum kapcsolódik hozzá. A Reuters szerint ezek az ígéretek

A kép forrása: Ursula von der Leyen X oldala

Mi a helyzet nálunk?

A magyar gazdaság szempontjából az autóipar és a gyógyszerexport lehet a leginkább érintett: mindkét ágazat erősen exportorientált, és jelentős szereplői vannak Magyarországon. A 15 százalékos vám csökkentheti versenyképességüket az amerikai piacon, ami érzékenyen érintheti a hazai beszállítói láncokat is.

Ugyanakkor érdemes hozzátenni, hogy a jelenlegi, minden nem Amerikában gyártott gépjárműre érvényes, 25 százalékos általános vám, illetve az ahhoz külön hozzászámolandó, korábban meghatározott 2,5 százalékos amerikai autóvám összegéből eredő 27,5 százalékos tarifánál lényegesen előnyösebb a jelenlegi egyezmény. Ugyanakkor például a Mercedes-Benz jelentős áremelkedésre számít a következő években.

Trump meglehetősen pozitívan nyilatkozott a megállapodásról:

A Reuters ugyanakkor figyelmeztet:

az, hogy a megállapodás nem minden feltétele egyértelmű és világos, azt vetíti előre, hogy ez csak egy ideiglenes állomás lehet a gazdasági konfliktusban.

Az elemzés arra is rámutat, hogy az EU tavaly 198 milliárd eurót elérő áruforgalmi többlete az Egyesült Államokkal szemben – amelyet részben ellensúlyozott a szolgáltatások terén fennálló 109 milliárd eurós hiány – a következő években várhatóan nem fog jelentősen csökkenni.

Pierre Briancon szerint az EU, mint a világ legnagyobb kereskedelmi hatalma,

A megállapodás kapcsán több elemző is rámutatott, hogy az EU akár sokkal jobb pozíciót is kiharcolhatott volna magának.

Érdemes felidézni, hogy Trump visszatérése előtt az Egyesült Államok és az Európai Unió között alacsonyak voltak a vámok, noha ez a világ legnagyobb kétoldalú kereskedelmi kapcsolata, évi 1,7 billió eurós forgalommal.

A vámok átlaga

• 1,47 százalék volt az EU-ból az USA-ba irányuló termékekre, és
• 1,35 százalék az amerikai árukra Európában.

Trump szerint azonban az EU túl sokat exportál az Egyesült Államokba – lásd az említett 198 milliárd eurónyi árukereskedelmi többletet –, és szerinte Európa nem elég nyitott az amerikai autók előtt.

Ugyanakkor az amerikai cégek sok területen – például

• felhőszolgáltatásokban,
• utazásszervezésben,
• pénzügyi és jogi szolgáltatásokban

– többet forgalmaznak az EU-nak, és az EU-s import 30 százalékát eleve amerikai tulajdonú vállalatok bonyolítják.