Forrás: KSH
„Áltudományos támadások” – de nem miattuk jött a revízió
A hivatal munkatársai a sajtótájékoztatón egyértelműen fogalmaztak: nem a sajtóban felkapott, áltudományos alapokon nyugvó bírálatok indították el a felülvizsgálatot.
A revízió eleve betervezett volt, a döntést róla már 2023-ban, egy évvel a sajtóbeli támadások előtt meghozták, és az Európai Unióhoz igazodva a 2022-es népszámlálás népességadatai szolgáltak hozzá új alapként. Ez egy természetes, rutinszerű gyakorlat, amelynek célja az, hogy a mérések hosszabb távon is megbízhatóak maradjanak.
Mi történt pontosan?
A statisztikusok finomhangolták a jövedelemadatok pótlási módszerét – amitől így kisimult a korábban előforduló kiugró érték – , és pontosították a bruttósítási algoritmust. Ez utóbbi megszüntette azt a furcsa inkonzisztenciát, amely a nettó és bruttó jövedelmek között jelentkezett. A sajtótájékoztatón kiemelték,
,,minden eddigi mérés és közölt mutató a nettó jövedelmet vette alapul, így az eltérés amúgy is technikai volt, semmi érdemi torzításról nem beszélhetünk.
A jövedelemadatok pótlása kapcsán jelezték a hivatal munkatársai, hogy az a csoport, ahol észrevették a kutatók a kiugró értékeket – az egyfős háztartások, nyugdíjasok – „válaszadási hajlandósága” a Covid-19 járvány során csökkent.
A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy nem voltak hajlandóak a járvány közepette beengedni a felmérést készítő KSH-s munkatársakat,
akiknek így – az Eurostat-sztenderdeknek megfelelően – egy átlagolt adattal kellett pótolniuk a kieső adatokat.
A sajtótájékoztatón a KSH munkatársai közölték, a mintavételes eljárás esetében, hogyha az egészen apró mintákat vizsgálják a kutatók, ahogy csökken a vizsgált minta darabszáma, úgy fedezhető fel az anomália. Leszögezték, ezek az eltérések az Eurostat sztenderdjeinek megfelelnek, a mutatókat pedig nem befolyásolják.
Ki nyert, ki vesztett a finomhangolással?
A felülvizsgálat után a kép még árnyaltabb lett:
· A nyugdíjasok helyzete javult az újrasúlyozás következtében.
· A 18 év alattiak mutatója kismértékben romlott, de nem jelentős mértékben, és nem változtatja meg az általános trendet.
· Az összkép szerint a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya (AROPE) 2023-ban nem nőtt, hanem épphogy csökkent, azaz javulás történt 2022-höz viszonyítva.
A hivatal közölte, a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettség egy összetett mutató, a relatív jövedelmi szegénység, a súlyos anyagi és szociális depriváció, valamint a nagyon alacsony munkaintenzitás valamelyikében érintetteket számszerűsíti.
A komplex mutató komponensei közül mindössze egy, a relatív jövedelmi szegénység változott érdemben. Ugyanakkor sem a fő indikátor, sem a komponensek trendje nem módosult érdemben.
KSH: A revideált adatokat az Eurostat is validálta, és hamarosan publikálja
A kutatóintézet munkatársai a sajtótájékoztatón közölték, az Eurostat sztenderdjeinek megfelelt az eredeti adatsor és az új adatsor is. Mint elmondták, az EU–SILC-felvételből származó információk eddig is megbízható alapot biztosítottak a döntéshozatalhoz és a kutatásokhoz. A frissített adatok ugyanakkor tovább finomítják a korábbi becsléseket, és a korábbinál pontosabb elemzésekre adnak lehetőséget. A revideált adatokat az Eurostat is validálta, és hamarosan publikálja.
Az pedig már csak hab a tortán, hogy mindeközben kiderült: 2023-ban kevesebben éltek szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitéve Magyarországon, mint 2022-ben.
A borítókép illusztráció: Tények Archív
