Bünteti Magyarországot, közben hazug kampányt folytat a brüsszeli bizottság

Kampányba kezdett az Európai Bizottság magyarországi képviselete, az uniós bíróság Magyarországot a migrációs politika miatt példátlan büntetéssel sújtó ítélete kapcsán.

A testület Facebook-posztjában állítja, az „Európai Unió Bírósága nem kötelezi Magyarországot sem illegális migránsok befogadására, sem az ország jogszerű határvédelmi intézkedéseinek feladására”, csupán azt állapította meg, hogy „Magyarország nem tartott be közös előírásokat a menedékkérelmek benyújtásával és az illegális migránsok visszaküldésével kapcsolatos eljárásokban”.

„A Bíróság azt is megállapította, hogy ezzel Magyarország a többi tagállamra hárította az uniós jog betartásának felelősségét és költségeit. Ez sérti a szolidaritás és a tagállamok közötti igazságos felelősségmegosztás elvét. Az Európai Unió Bírósága az után szabott ki bírságot 2024-ben, hogy Magyarország nem hajtotta végre a korábbi, 2020. évi ítéletet.”

Fotó: Magyar Péter Facebook-oldala

Példátlan büntetés a határok védelme miatt

A közlemény egy júniusi ítéletre utal, amivel példátlan, 200 millió eurós egyszeri, illetve további napi egymilliós büntetést szabtak ki Magyarországra. Szeptemberben aztán a nekünk járó, ki nem fizetett uniós forrásokból vonta le Brüsszel a mintegy nyolcvan milliárd forintos összeget.

A kormány már a nyár folyamán közölte: nem fizet, igazságtalannak és méltatlannak tartja a büntetést, illetve annak mértékét. Tuzson Bence igazságügyi miniszter a lapunknak adott interjúban utalt rá, keresik annak jogi lehetőségét, hogy ki lehessen kerülni a bírságot, illetve felmerült, a kormány a déli határunkhoz érkező illegális migránsokat buszoztatna Brüsszelbe.

Ott van még a migrációs paktum is!

A büntetés kiszabását egy 2020-as bírósági ítélet végre nem hajtásával indokolja az Ursula von der Leyen vezette EB.

Ismeretes: korábban Magyarország déli határkerítése mentén tranzitzónákat állított fel, ahol a hozzánk biztonságos országokból érkező migránsok kérelmét bírálták el, a 2015-ös roham nyomán meghozott szabályozás szerint. A kérelem elbírálásáig az érintettek nem hagyhatták el a zónát.

Ezt az EU nem fogadta el, így az új szisztémában már nem a határnál, hanem magyar külképviseleteken lehet leadni a menedékkérelmeket. A jelek szerint ez sem felel meg Brüsszelnek.

Ami az illegális bevándorlók befogadására való uniós kötelezést illeti: az úgynevezett migrációs paktum bevezette a régóta halogatott kvótarendszert is, aminek értelmében az Európa területére érkező menedékkérőket szét kell osztani a tagállamok között. Amelyik ország nem hajlandó erre, súlyos büntetést kell fizetnie.

Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő korábban úgy fogalmazott, vérlázító, hogy Magyarországot bünteti az európai bíróság, 200 milliós, egészen döbbenetes mértékű és abszurd nagyságrendű büntetéssel, megfejelve aztán naponta további egymillió eurós büntetéssel.

Mint hozzátette,mindezt azért, mert mi magyarok, egy olyan határvédelmi rendszert működtetünk, amivel eleget teszünk az Uniós jogszabályoknak. Megakadályozzuk, hogy törvénytelenül, illegálisan migránsok beléphessenek Magyarország és ezáltal az Európai Unió területére.”

Szankciók és tizenharmadik havi nyugdíj

Az Európai Bizottság magyarországi képviselete egy másik posztban a Kínára kivetett védővámot és az orosz szankciókat védik, mondván, ez nem „kereskedelmi háború”.

Illetve egy további bejegyzésben azt magyarázzák, hogy az uniós intézmények nem akarják eltörölni a tizenharmadik havi nyugdíjat. Csakhogy ahogy arról korábban beszámoltunk: az Európai Bizottság nyomására felkért OECD-szakértő anyagából arra lehet következtetni, ez a valódi cél. A kormány nem ért egyet a megállapításokkal, azokat nem támogatja. A jelentésben szerepel egyebek mellett

• a nyugdíjkorhatár emelése,
• a Nők40 program szigorítása, 
• a 13. havi nyugdíj korlátozása, 
• az előre hozott, csökkentett nyugdíj visszavezetése.