Fotó: MTI/Purger Tamás
Bóka János emlékeztetett, az európai együttműködésnek a kezdettől fogva legalább két iránya volt: a szuverenista és a föderalista iskola. Míg előbbi lényege, hogy a nemzetállamok a nemzetek túlélésének a záloga, addig utóbbi a nemzetállamokat meghaladó együttműködésben hitt.
A miniszter jelezte, Brüsszelt jelenleg az a politikai meggyőződés vezérli, hogy a tagállamokat, a nemzeteket valami új, valami magasabb rendű dologgal kell felváltani és az európai együttműködésnek a lényege nem a tagállamok, a nemzetek megőrzése, hanem a meghaladása. Ezzel azonban a patrióták és a szuverenitásták nem értenek egyet, e tekintetben is változást szeretnének elérni Brüsszelben - mondta Bóka János.
Bóka János a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta Magyarország uniós elnökségében a kezdettől fogva azt a célt követték, hogy megmutassák a magyar Európa-politika sajátosságait. Ennek megfelelően a magyar elnökségi prioritások is azokat a területeket mutatták, ahol a megítélésük szerint az Európai Unióban változásra van szükség. Az érintett területek között említette a versenyképességet, a migrációs politikát, a mezőgazdaságot és a kohéziós politikát.
Bóka János kijelentette, a magyar elnökség a változás lehetőségét és szükségességét próbálta megmutatni, "a változás katalizátorai kívántunk lenni" - fogalmazott a miniszter.
Jelezte ugyanakkor, hogy önmagában az elnökség ezt a változást nem tudja megvalósítani, ehhez egyrészt kell a tagállamok támogatása, másrészt pedig egy politikai erő, amely a magyar elnökség alatt az európai parlamenti választások eredményének köszönhetően megmutatta magát az Európai Parlamentben és általában véve a tagállamok politikai életében is.
Forrás: MTI