Többé nem magányos a törpevidra

 Szegeden két éve, az ázsiai elefántház megnyitása óta gondoznak törpevidrákat, ez idő alatt több alomnyi kölyök is született, de a családalapító hím elpusztult. Azért, hogy új családot tudjanak alapítani, egy nőstény kivételével más állatkerteknek adták át a vidrákat, és elkezdték szervezni egy új hím fogadását. Végül a Kanári-szigeteken találták meg a megfelelő példányt, amely kétnapos repülőutat követőn érkezett meg Szegedre. Gyorsan alkalmazkodott új otthonához, és a karantén időszak lejártával hamar össze is ismerkedett új párjával.

Az ázsiai kiskarmú vidra a legkisebb termetű vidrafaj. A vízi életmódhoz alkalmazkodott, áramvonalas, hengeres teste 40-60, hosszú lapított farka 25-30 centiméteres. Míg európai rokonának tömege gyakran meghaladja a tíz kilót, a törpevidra legfeljebb fele ekkorára nő meg. Életmódjuk is különbözik az európai vidrákétól: nappal aktívak, s nem magányosan, hanem 10-12 egyedből álló családi csoportokban élnek Délkelet-Ázsia sekély vízrendszereiben, édes- és sós vízben egyaránt.

Az élőhelyének elvesztése, a szennyezés és a vadászat egyre nagyobb mértékben veszélyezteti állományát, számuk az elmúlt harminc évben egyharmadával esett vissza, holott már korábban is védelmet élveztek. A vidrákat több helyen egzotikus háziállatként tartják, Japánban például léteznek vidra kávézók, ahol a látogatók szelfiket készíthetnek az állatokkal. A törpevidrákat elsősorban Indonéziában és Thaiföldön fogják be, egy-egy bébividra ára akár kilencezer euró is lehet. Ezért a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény (CITES) kiterjesztéséről tartott genfi tanácskozáson tavaly megtiltották kereskedelmét.

MTI/fotó: Szegedi Vadaspark