Multikulturalizmus lángokban – svéd professzor bírálja a bevándorláspolitikát

Lövöldözések és bűnözés

A svéd Bűnmegelőzési Tanács (BRÅ) adatai szerint 2023-ban Svédországban kilencszer annyi halálos lövöldözés történt, mint Finnországban, Dániában és Norvégiában együttvéve. Az egykor biztonságosnak tartott országban 2017 óta évente több mint 300 lövöldözést regisztrálnak.

A statisztikák szerint 2013 és 2017 között az emberölési ügyek közel háromnegyedét bevándorlók vagy bevándorló szülők gyermekei követték el

„A migráció önmagában nem automatikusan rossz, de nem is feltétlenül jó” – hangsúlyozta a professzor.

A bűnözés azonban olyan mértékben kötődik a bevándorláshoz, hogy a svéd társadalmat évtizedekig összetartó konszenzus mára felbomlott.

Malmö városa különösen szimbolikus: egykor virágzó ipari központ volt, mára a bűnbandák és a robbantások szinonimája. 2019-ben a város 5,5 milliárd svéd koronás állami támogatást kapott Stockholm felől – több mint kétszer annyit, mint bármely más település. Ugyanebben az évben Malmöben 29 robbantást és 50 lövöldözést jegyeztek fel.

A BRÅ 2023-as adatai szerint a külföldön született emberek 2,5-szer nagyobb eséllyel gyanúsítottjai valamilyen bűncselekménynek, mint a svéd születésűek, és a Svédországban született, de két bevándorló szülővel rendelkező személyeknél ez a kockázat háromszoros.

Fotó: Gript

Szólásszabadság nyomás alatt

Adamson szerint a tömeges bevándorlás nemcsak a közbiztonságot, hanem a szólásszabadságot is aláássa.

„A migránsok erőszakos fenyegetései és az elit félelme a feszültségek szításától oda vezetett, hogy a szólásszabadság komoly veszélybe került Svédországban” – fogalmazott.

Emlékeztetett arra, hogy Lars Vilks karikaturista, aki iszlámkritikus rajzai miatt került célkeresztbe, élete végéig rendőri védelem alatt állt. A professzor szerint a svéd közbeszédben egyre gyakoribb, hogy nem a szólásszabadság védelme történik meg, hanem annak korlátozását próbálják a „tolerancia” nevében igazolni.

Politikai következmények

A tanulmány szerint a tömeges migráció mély politikai változásokat is előidézett. A muszlim bevándorlók eltérő értékrendje feszültséget okoz a svéd multikulturalizmus és a haladó eszmék – például a nemi egyenlőség vagy a vallás közéletből való kiszorítása – között.

Adamson „veszélyes politikai trendnek” nevezte, hogy a svéd állam hivatalos politikája nem egyszerűen a kulturális különbségek elfogadása, hanem azok megerősítése és konzerválása. Ez – állítja – arra ösztönzi a bevándorlókat, hogy ne vegyék át a svéd értékeket, sőt, egyes baloldali körök szerint „nem is lenne helyes”, ha így tennének.