2025. október 31. péntek, Farkas
10°C Budapest

Ezért nem enged Zelenszkij a háborúból

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyre határozottabban követel újabb fegyvereket a Nyugattól, miközben a béketárgyalások lehetősége helyet hosszú évekre biztosítaná be magának az európai támogatást. A brüsszeli EU-csúcs után ismét hangsúlyozta, hogy Ukrajnának további katonai és pénzügyi segítségre van szüksége. Miközben nyilatkozataiban a békét hangoztatja, lépései a háború folytatását segítik elő. Seremet Sándor szakértő a Magyar Nemzetnek nyilatkozva rámutatott, a háborús retorika mögött belpolitikai kényszerek húzódnak: Zelenszkijnek csak egy felmutatható eredmény adhat esélyt a politikai túlélésre.
Tenyek.hu
2025. október 29., szerda 11:29
Vágólapra másolva!

Zelenszkij nem törekszik a békére, lépései inkább a konfliktus elhúzására irányulnak. Legutóbb Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy mindent meg kell tenni az orosz agresszió legyőzéséért, és a Nyugatnak további fegyvereket kell biztosítania Ukrajnának. Ezzel ismét bizonyította, nem a béke vagy kompromisszum irányába mozdul, hanem inkább a háború folytatását és kiterjesztését képviseli – írta meg a Magyar Nemzet.

Zelenszkij nyilatkozatai részben a belpolitikai helyzet tükrében is értelmezhetők. Több megfigyelő – Ukrajnán belül és kívül egyaránt – felveti, hogy a háborús retorika politikai hatalmának meghosszabbítását is szolgálhatja. A brüsszeli EU-csúcs utáni sajtótájékoztatón Zelenszkij szintén további fegyvereket és pénzügyi támogatást kért a Nyugattól, különösen a fegyvergyártás bővítéséhez. Mint ismert, az Egyesült Államoktól továbbra is a Tomahawk rakéták leszállítását várja.

A fegyvervásárlás paradox módon a tárgyalás feltétele

Volodimir Zelenszkij háborús politikáját gyakran az elhúzódó konfliktus összefüggésében értelmezik. Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója és a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának szakértője szerint az ukrán elnök helyzetét ennél árnyaltabban kell értelmezni. Rámutatott: Zelenszkij ma már nem utasítja el a tárgyalás lehetőségét, ugyanakkor politikai és stratégiai kényszerek határozzák meg, meddig mehet el a kompromisszumokban. Seremet hangsúlyozza, hogy Zelenszkij retorikája mérséklődött, és egyre inkább felismeri a tárgyalásban rejlő potenciált. Mint mondta:

A szakértő szerint ma már az ukrán elnök akár a frontvonalak mentén történő „háborús befagyasztást” is elfogadhatónak tartaná.

Ez a pragmatikus irányváltás azonban nem jelent feltétlenül valódi béketárgyalást. Seremet úgy látja, hogy Kijev és a nyugati fővárosok a befagyasztást is csak a nyomás fenntartásával tudnák elképzelni:


A probléma éppen ebből fakad: a felek kizárólag saját narratívájukon belül hajlandók gondolkodni.

Ez a kölcsönös rugalmatlanság pedig nemcsak a közvetlen tárgyalásokat bénítja, hanem az orosz–amerikai egyeztetések lehetőségét is korlátozza.

A szakértő szerint Zelenszkij belső politikai motivációi is meghatározóak.

Csakhogy – mint Seremet rámutat –


Seremet szerint a katonai erő fenntartása nemcsak stratégiai, hanem pszichológiai feltétel is: ha Ukrajna teljesen kifogyna fegyverekből és védelmi képességekből,

Az interjú végkövetkeztetése világos:

Borítókép: Ursula von der Leyen X-oldala

+Ez is érdekelheti

+Címoldalról ajánljuk