Egy új kutatásnak köszönhetően most már könnyebben leleplezhetőek a hazugságok

A rotterdami Erasmus Universiteit, a Lancaster Egyetem és a Nyitott Egyetem kutatócsoportja megállapította, hogy amikor az emberek hazudnak valakinek, hajlamosak utánozni az illető testmozgásait. A Royal Society Open Science folyóiratban megjelent cikkben írnak, azokról a kísérletekről, melyekben a főiskolai hallgatókat hazugságokra késztették.

Az évek során rengeteg kutatást végeztek a hazugságról - a társadalomtudósok szeretnék megtudni, hogy az emberek hogyan is hazudnak és milyen körülmények között, a rendőrség pedig arra kíváncsi, hogy mikor hazudnak a gyanúsítottak. A lódítás megakadályozására irányuló erőfeszítések közé tartozik az alany gátlását ellazító gyógyszer beadása. A tudósok pedig rengeteg erőfeszítést tettek a ferdítések észlelésére, például a test vagy a szem mozgásának elemzése, vagy a testi jellemzők többségének mérése hazugságdetektoros gépekkel. Sajnos az ilyen erőfeszítések nem vezettek semmiféle teljes mértékben megbízható leleplező technikához.

Ebben az új kutatásban, a tudósok a hazugságok felderítésére a teljes beszélgetést tanulmányozták, nem csak a hazug fél válaszait. Fontosnak tartják kiemelni, hogy a kérdező fél is nagy szerepet játszik. Annak kiderítésére, hogy ez tényleg így van-e, a kutatók megkértek több, önkéntes főiskolai hallgatót, hogy hazudjanak nekik.

A kísérletekben felkérték az önkénteseket, hogy oldjanak meg egy nehéz rejtvényt, majd a többi hallgató interjúkat készített ezekkel a diákokkal. A hazugság ösztönzésére a kutatók is füllentettek az önkénteseknek, és azt állították, hogy a rejtvényt könnyen meg lehet oldani, amikor valójában meglehetősen nehéz volt. A kutatók úgy tettek, mintha véletlenül apró segítségeket hagytak volna abban a helyiségben, ahol a diákok megpróbálták megoldani a rejtvényt, majd arra kérték a hallgatókat, hogy ezt ne jelentsék. Ezt követően a tudósok felkértek egy másik önkéntest, hogy készítsen egy interjút a kirakós megfejtőjével - mindkettőjük fejére gyorsulásmérőket raktak, hogy rögzítsék a fizikai mozgásokat az interjú során.

A kutatók megállapították, hogy a válaszadó önkéntesek hajlamosak voltak utánozni a kérdezőjük fizikai cselekedeteit, amikor hazudtak. És minél összetettebb vagy nehezebb volt a hazugság, annál szorosabban utánozták a kérdezőjüket. A tudósok szerint ez azt jelzi, hogy a hazugság akkora szellemi munkát igényel, hogy a test egyszerűen egy másik személy viselkedésének utánzásával reagál, ahelyett, hogy önmagát kontrolálná.

Fotó: Unsplash