Varga Mihály úgy látja, hogy a lakosság az infláció megugrását látva gyorsan alkalmazkodott a helyzethez, hamar visszafogta a fogyasztását, ezzel jelentős mértékben járult hozzá a pénzromlás csökkentéséhez. A kormány közben beszállt a monetáris politika alakításába, hogy segíthesse a rendkívüli helyzet enyhítését, és néhány hónapja a gazdasági élénkülés jelei is látszanak, így 2024-ben a megkezdett munka folytatása a legfontosabb. A miniszter éves szinten 5,2 százalékos árváltozással és a fogyasztás ismételt növekedésével számol, és szerinte ma már az sem kétséges, hogy a magyar gazdaság idén növekedni fog. Legfeljebb annak mértékéről lehet vitatkozni, de akár a 4 százalékot is meghaladhatja az emelkedés. A végeredmény az infláció és a kamatszintek leszorításától függ, ugyanis ezen múlik a beruházások és a fogyasztás alakulása - hangsúlyozta.
A tárcavezető közölte, hogy a kormány az egyensúly fenntartására törekszik az államadósság és a költségvetési hiány csökkentésével, a fenntartható növekedés ösztönzésével. Az emelkedés ütemét ugyanakkor fékezi, hogy Magyarország az egyik legnagyobb kamatterhet fizeti az államadóssága után, ki kell tehát szabadulni a csapdahelyzetből. A baloldali kormányok csupán arra törekedtek, hogy ők oszthassák el a pénzeket, és sokkal jobb helyzetben sem voltak képesek csökkenteni a költségvetési hiányt, a 2010 utáni gazdaságpolitika viszont a munkahelyteremtés ösztönzésére összpontosított, és egyensúlyra alapozza a növekedés ösztönzését. Hosszú távon csak ennek van esélye, stabilitás pedig csak akkor várható, ha az embereknek van biztos munkahelyük, kiszámítható jövedelmük. Ez a költségvetést is biztosabbá teszi ahhoz képest, mintha az adók emelésével kellene bevételt szerezni - emelte ki.