A miniszter a Magyar Nemzeti Médiaszövetség, az Alapjogokért Központ és a Batthyány Lajos Alapítvány rendezvényén hangsúlyozta: a véleménynyilvánítás szabadsága az alapjogok egyike, amelyet a magyar alaptörvény is evidenciaként garantál, és ez "akkor is így van, ha egyes jogállamiság-jelentésekben erről nem hajlandók Brüsszelben tudomást venni".
Magyarországon valódi sokszínűség uralja nemcsak a politikai párbeszédet, a közéleti vitákat, de a magyar sajtót, a magyar médiát is - jelentette ki Varga Judit, aki szerint a jogállamiság-viták során Brüsszelben rendre próbálnak fogalmakat összemosni.
Példaként hozta fel, hogy összekeverik a sajtó, a véleménynyilvánítás szabadságának fogalmát a médiapluralizmussal mint állapottal, miközben az egyik egyértelmű szabadságjog, evidencia az európai demokráciákban, míg a másik "mégiscsak egy piaci kérdés, és alapítói, tulajdonosi döntések sokasága".
A kettős mérce már itt felüti a fejét, hiszen az elítélő kijelentések sokszor nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy Európa számos országában hatalmas alapítványok tulajdonolják a médiapiac nagy részét, illetve nyíltan egyfajta ideológiát követnek - hozott fel egy példát a miniszter a német és a skandináv piacra utalva.
A legfontosabb üzenetnek azt nevezte, hogy nincsenek az Európai Uniónak egységes kritériumai arra, hogyan kellene kinéznie a médiarendszernek, legfeljebb a keretrendszer létezik, ez pedig - tette hozzá - Magyarországon megfelel az európai sztenderdeknek.
Varga Judit úgy fogalmazott: nem a joggal van itt a probléma, hanem a valósággal és a szemlélettel. Szerinte napjainkban kiforgatják a klasszikus liberalizmus alapelvét, és a határ már nem mások szabadsága, hanem szubjektív érzékenysége, ez a nehezen konkretizálható mérce pedig "újabb cenzúrára készteti a beszélőt".
