A friss Kossuth-díjas színművész a Mokkában anekdótázott arról, mi segítette hozzá a díjhoz.
„Képzeljétek el, hogy valamikor a Thália Színházban játszottuk a Bal 4-es páholyt, és ebben játszottam Rátkai Mártont, aki a XX. század egyik legnagyobb színművésze volt. Egyszer kopognak az ajtón és bejön Rátkai Márton özvegye, és hozza ezt a botot, és idegesen remegő kézzel mondja: ez a bot Rátkai Márton botja volt, és neki is az az Ars poeticája, hogy a végletektől a végletekig kell játszani, fogadja el stafétabotként. Ez a bot varázsbot megóvja mindentől és elvezeti a Kossuth-díj felé” – mesélte.
Harsányi Gábor elmondta, hogy már nagyon várja, hogy behívják az oltásra, és abban reménykedik, hogy addig is elkerüli a járvány. Bízik abban, hogy a híres színművész elődjétől kapott varázsereklye megvédi őt ettől a szörnyű betegségtől. Harsányi életében különösen fontos a Kossuth-díj, egyrészt a közönség, másrészt a szakma elismerését látja benne. Amikor felhívták telefonon, hogy felterjesztették a Kossuth-díjra, örömében egyszerűen elbőgte magát, csak felesége tudta megnyugtatni, hogy inkább örüljön a díjnak, mint sírjon neki. A színművész úgy érzi elveszett önbizalmát hozta vissza ez a díj, a helye pedig már megvan a lakásban, a Jászai Mari-díjak mellé kerül.
