Ismét Ukrajna az egyik legfontosabb téma Brüsszelben, ugyanis kevesebb mint két hónapon belül az Európai Unió biztonsági kötelezettségvállalásokat kíván tenni az Oroszországgal háborúban álló ország számára. Lapértesülések szerint a garanciák része a katonai segélyek is - írta szombaton a Magyar Nemzet.
Legkésőbb július elejéig széles körű biztonsági kötelezettségvállalásokat kíván tenni az Európai Unió Ukrajna számára az orosz–ukrán háborúban – írta szombaton a Die Welt német napilap. Értesüléseik szerint a tervezet politikai katonai és gazdasági segélyekre vonatkozna, melyek addig lennének érvényben, amíg Ukrajna nem lesz tagja az EU-nak és a NATO-nak.
A 27 tagállam nagykövetei nemrég állapodtak meg a tizenegy oldalas tervezet szövegéről, amellyel kapcsolatban az Európai Külügyi Szolgálat – az EU diplomáciai testülete – tárgyal Kijevvel.
Az Európai Unió és tagállamai döntő szerepet játszanak Ukrajna azonnali és hosszú távú biztonságában és ellenálló képességében
– idézte a dokumentum szövegét a Die Welt.
Az uniós tervezetben egyúttal ismertetik a konkrétumokat is: katonai és polgári segélyek, humanitárius, pénzügyi és kereskedelmi segítségnyújtás, az intézkedések kiterjednének a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek lakhatására, reformokra, az újjáépítésre és annak támogatására, továbbá a diplomáciai támogatásra.
Tartalmazza továbbá azt is, hogy ha Brüsszel és Kijev megállapodik, egy jövőbeni támadás esetén a feleknek 24 órán belül konzultálniuk kell Ukrajna szükségleteiről.
A dokumentumban nincs szó arról, hogy uniós katonákat küldjenek a frontra, ennek ellenére aggodalomra ad okot, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője azzal állt elő, hogy az egész EU-ban vezessenek be kötelező katonai szolgálatot. Ami viszont már most elkönyvelhető: Brüsszel folytatni fogja a fegyverek küldését, valamint vállalta az ukrán katonák további kiképzését. Kiderült továbbá az is, hogy az Ukrajnának szánt támogatási alap költségvetése idén ötmilliárd euró lesz, és 2027-ig növelnék az összeget. Egy diplomata azonban hangsúlyozta, nemcsak Ukrajnára kell gondolnia az EU-nak, hanem a Gázai övezet újjáépítésére is.
A Die Welt kiemelte, a biztonsági kötelezettségvállalások miatt nyomás nehezedik a közösségre a kijevi kormány részéről is. Kétoldalú megállapodások egyébként már születtek Ukrajnával, ezeket Németországgal, Dániával, Franciaországgal, Olaszországgal, Finnországgal, Hollandiával és Lettországgal kötötték.
Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Bulgária, Ciprus, valamint a semleges államok, azaz Írország, Ausztria és Málta sem kíván ilyen megállapodásokat kötni Kijevvel. Bár az EU-nak nem tagja Svájc és Törökország, mindkét ország jelezte, nem kívánnak biztonsági megállapodásról tárgyalni Ukrajnával.
Borítókép: Shutterstock
