2026. április 04. szombat, Izidor
9°C Budapest

Ukrajnában eltűnt újabb 40 millió dollár, még a gránátokra szánt pénzt is ellopták

Az ukrán védelmi minisztérium 40 millió dollárt utalt át egy addig sehol nem jegyzett, Lviv Arsenal nevű fegyverkereskedő cégnek aknavető gránátok beszerzésére, ám a vállalat soha nem szállított le egy darabot sem a megrendelt százezres tételekből. A hatóságok eddig öt embert tartóztattak le, köztük a cég vezérigazgatóját és a védelmi tárca egyik beszerzésért felelős főosztályvezetőjét. A kifizetést az azóta kirúgott Reznyikov miniszter hagyta jóvá, előlegként a vételár 100 százalékát utalva át a kereskedőnek, aki – elmondása szerint – egy EU-s tagállamból szerezte volna be a szállítmányt - írta kedden a Mandiner. 
Tenyek.hu
2024. január 30., kedd 14:36
Vágólapra másolva!

Nem csitulnak a korrupciós botrányok Ukrajnában. Az ottani védelmi minisztérium a háború kezdete óta nyakig benne van a leggyanúsabb ügyekben – nem csoda, hiszen fő megrendelője és kifizetője a haditechnikai beszerzéseknek.

A helyzet annyira reménytelenné vált, hogy tavaly ősszel Zelenszkij kénytelen volt kirúgni hűséges harcostársát, a donorországokban addig emblematikus és körülrajongott védelmi minisztert, Olekszij Reznyikovot.

Január végén újabb botrányos esetre derült fény. Az ukrán biztonsági szolgálat jelentése szerint olyan méretű közbeszerzési csalás történt, amely a sokat látott korrupcióellenes szerveket is meglepte.

A védelmi minisztérium képviselői és egy addig sehol nem jegyzett, Lviv Arsenal nevű fegyverkereskedő cég összesen mintegy 40 millió dollár értékű szerződést kötött aknavető gránátok beszerzésére, ám a vállalat soha nem szállított le egy darabot sem a megrendelt százezres tételekből.

A hatóságok eddig öt embert tartóztattak le, köztük a cég vezérigazgatóját és a védelmi tárca egyik beszerzésért felelős főosztályvezetőjét.


Még a látszatra sem adtak

A történet még 2022 novemberében kezdődött, amikor a védelmi minisztérium másfél milliárd hrivnyát (majdnem 40 millió dollárt) utalt át az addig jobbára ismeretlen cégnek egy nagyobb, 120 mm-es tüzérségi lövedékeket és 82 mm-es aknavető gránátokat tartalmazó szállítmányért.

A kifizetést az imént említett, azóta kirúgott Reznyikov miniszter hagyta jóvá, előlegként a vételár 100 százalékát utalva át a kereskedőnek, aki – elmondása szerint – egy EU-s tagállamból szerezte volna be a szállítmányt.

A szállításnak 2023 februárjára teljesülni kellett volna, de az ukrán hadsereg egyetlen darabot sem kapott belőle a határidőig.

Amikor a védelmi minisztérium vizsgálatot indított, kiderült, hogy a Lviv Arzenalnak valóban van exportengedélye egy uniós tagállamból, csakhogy abban az országban egyáltalán nincsenek a szerződésben kikötött lövedékekből, a cégnek és a meg nem nevezett tagállamnak pedig engedélye sem volt harmadik országból szállítani.

A védelmi minisztérium most letartóztatott főosztályvezetője akkor azzal védekezett, hogy a tárca nem országokkal, hanem beszállítókkal köt szerződést, ebben az esetben pedig nem merült fel, hogy az Ukrajna donorországának számító tagállamnak valójában nincs a megrendelt készletekből. Arra azonban már akkor sem tudott válaszolni, hogy egy noname fegyverszállító cég hogyan kaphatott kiemelt fegyverkereskedői minősítést a védelmi minisztériumtól.

Egyébként a pénz több mint felét a Lviv Arzenal külföldi számlákra utalta, a maradékot pedig azonnal zárolták a hatóságok, amint kiderült, hogy az egész üzlet csupán az összegek ellopásáról szólt.

Fotó: Volodimir Zelenszkij hivatalos X-oldala

Ezért nincsenek külföldi befektetések

A rendszerszintű korrupció egyre érzékenyebb téma Ukrajnában. Nemcsak a közvélemény dühe zúdul a vezetőkre, de amennyiben a hadsereg látja a kárát, még tovább mélyíti a szakadékot a katonai és a politikai vezetők között.

Az Európai Unió és a NATO ráadásul alapfeltételként szabta meg a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez a korrupció visszaszorítását, de az IMF és a Világbank is kitételként kezeli a kölcsönök folyósítása kapcsán a rendszerszintű sikkasztás befejezését.

Van egy ennél súlyosabb következménye is a minden héten napvilágot látott eseteknek. Az Ukrajna által várt magánbefektetők két okot jelöltek meg, amiért húzódoznak a pénzüket a háborús államban befektetni.

Az egyik a biztonsági kockázatot jelentő háború, a másik a súlyos korrupció. Bár Zelenszkij a davosi Világgazdasági Fórumon igyekezett megnyugtatni a nyugati világ pénzmoguljait, hogy rendkívül sikeresen küzd a korrupció ellen, a jelek szerint nem sikerült százszázalékosan elhitetni velük, hogy az ukrán gazdaság ezen vetülete stabil és megbízható.

Zelenszkij társadalmi népszerűsége csökken, ebben pedig szerepet játszik a korrupció is. Bár az állampolgárok zöme nem gondolja úgy, hogy az elnök személy szerint korrupt lenne, a többségük úgy véli, hogy szemet huny a felső vezetés sikkasztásainak botrányai felett, ezáltal pedig igenis felelős a kialakult helyzetért.

+Ez is érdekelheti

+Címoldalról ajánljuk