Újraszámolja a GVH, mekkora büntetést kell fizetnie Bige László cégének a kartell miatt

Új fejezetéhez érkezett nemrégiben az a műtrágyaügy, amelyben rekordösszegű bírságot szabott ki 2021-ben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A hatóság akkor arra jutott, hogy a Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek-csoport, más piaci szereplőkkel együtt, éveken keresztül jogsértően korlátozta a versenyt a hazai műtrágyapiacon. Bige érdekeltségeit 11 milliárd forintos bírsággal sújtották. A műtrágyakirályként emlegetett baloldali milliárdos azonban nem hagyta annyiban a dolgot, és pert indított. Az ügy előbb a Fővárosi Törvényszékre, majd a táblabíróság érintésével a Kúriára is eljutott. Bige László saját értékelése szerint cége nyerte meg a jogvitát, a GVH viszont másként látja a helyzetet. Ami biztos, hogy a versenyhatóságnak új eljárást kell lefolytatnia.

A lap a hivatalnál arról érdeklődött, mit vizsgálnak most pontosan és hol tart a folyamat.

Visszautasítják Bige szavait

A GVH kommunikációs vezetője, Horváth Bálint azzal kezdte: a cégcsoport tulajdonosának állításai valótlanok, félrevezetik a közvéleményt, ugyanis sem a Fővárosi Törvényszék, sem a Kúria nem adott teljeskörűen igazat a Nitrogénművek Zrt.-nek, kizárólag az ügy egyes részleteit ítélték meg a cég szempontjából kedvezően. A GVH emellett visszautasítja a cégtulajdonos hivatalt, illetve annak munkatársait minősítő kijelentéseit.

Az ügy kapcsán Horváth Bálint arról beszélt, hogy az árak rögzítése, a piac felosztását célzó tiltott megállapodás, vagyis a kartell a legsúlyosabb versenykorlátozás, mivel jelentős társadalmi károkat okozhat. Hozzátette: a műtrágyakartell miatt – a jogsértés ideje alatt – a mezőgazdaság szereplői magasabb árakkal szembesülhettek, vagyis a GVH szerint a cég milliárdokban mérhető kárt okozott a magyar gazdáknak. Mivel a műtrágya a mezőgazdaságban meghatározó, a jogsértések növelhették a termelők költségeit, a drágulás pedig tovább gyűrűzhetett az élelmiszerpiacra, potenciálisan károsítva ezzel a fogyasztókat, a magyar családokat is.

Ez történt a bíróságon

A kommunikációs vezető a bírósági ítéletekre is kitért. Felidézte, hogy a műtrágyakartellben részt vevők fele elismerte a jogsértéseket, ugyanakkor a Nitrogénművek Zrt. és a cégcsoport további eljárás alá vont tagjai – egy másik vállalkozással – a bíróságon támadták meg a GVH határozatát. A Fővárosi Törvényszék 2024 októberében hozott ítéletet, amely részben ugyan helyt adott a Nitrogénművek és a többiek keresetének, azonban a legsúlyosabb jogsértések kapcsán megerősítette a versenyhatóság döntését. – Vagyis az árrögzítés és a piacfelosztás, röviden a kartellezés a bíróság szerint is megtörtént. Csupán az ügy további körülményeit, például az árrögzítés és a piacfelosztás kiterjedtségét, a kiszabott bírság mértékét illetően kötelezték a Gazdasági Versenyhivatalt megismételt eljárásra – ismertette Horváth Bálint.

Megjegyezte azt is, hogy a törvényszék ítélete után nemcsak a GVH, de a Nitrogénművek is a Kúriához fordult felülvizsgálati kérelemmel. 

A Kúria mindkét keresetet elutasította azzal az indokolással, hogy „az ügy nem vetett fel felsőbírósági iránymutatást igénylő jogkérdést”.

A bírságot számolják újra

Horváth Bálint közlése szerint a GVH már megkezdte az új eljárást, amelyben ismét áttekintik az ügy körülményeit, így újraszámolják a bírságot is. Merthogy a kartell megtörtént, a jogsértésért pedig Bige László érdekeltsége is felelős. 

– A nemzeti versenyhatóság továbbra sem engedi, hogy a Nitrogénművek Zrt. és a cégcsoport további eljárás alá vont tagjai kibújjanak a felelősség, és ezzel a jogi következmények alól – szögezte le a hivatal kommunikációs vezetője.

Fotó: MTI/Balázs Attila

Vagyonkimentés nagyban

A versenyhatósági eljárás szempontjából sem mellékes az a botrány, amelyet a Magyar Nemzet robbantott ki. A Nitrogénművek működésére rálátó források és a cég több hitelezőjének nyilatkozatai alapján a lap arról számolt be, hogy a baloldali milliárdos vagyonkimentésbe kezdett. A Magyar Nemzet úgy tudja, Bige akár már ötmilliárd forintot is kivihetett a Nitrogénművekből. A lap információi szerint például értékesítettek egy kamionparkolót, amelyet a Bige család másik érdekeltsége vásárolt meg.

A vagyonkimentési akciónak a cég kötvényesei körében is híre ment, a hitelezők amiatt aggódnak, hogy nem kapják vissza a pénzüket. A veszély ráadásul egyre komolyabb: idén májusban jár le ugyanis a Nitrogénművek kétszázmillió eurós – nagyjából nyolcvanmilliárd forintnyi – kötvénye, amit a cég feltehetően képtelen lesz visszafizetni.

Bige azonban hallgat

A lap szerette volna megszólaltatni Bige Lászlót is, de a műtrágyakirály hallgatásba burkolózott, egyetlen kérdésre sem válaszolt. Pedig több témában is keresték. Számos kérdést küldtek a vagyonkimentési ügy kapcsán, így arról érdeklődtek például, hogy mekkora értékű vagyonelemek kerültek el az utóbbi időszakban a Nitrogénművektől. Kíváncsiak lettek volna arra is, hogy mit tesznek, ha a társaság az említett májusi határidőig nem lesz képes visszafizetni az adósságait.

A lap kereste Bige Lászlót a másik botránya kapcsán is. Mint emlékezetes, a múlt héten a Metropol arról írt, hogy a baloldali milliárdos legalább százmillió forintos támogatást adott Magyar Péteréknek. A lap szerint a kilenc számjegyű összeg Svájcon keresztül jutott a Tisza Párt környezetébe. A Magyar Nemzet érdeklődött Bige Lászlónál arról, hogy elismeri-e a támogatást, de nem járt sikerrel. Természetesen a Tiszát is keresték, válasz onnan sem érkezett.

A cáfolatok hiánya tovább erősíti a feltételezést, hogy a milliárdos azért adott tetemes summát a Tisza Pártnak, mert kormányváltásban bízik és abban: ha Magyar Péterék kerülnek hatalomra, a milliárdos számára kedvezőbb üzleti környezet alakul ki.

A rendőrség is bekapcsolódhat

Érdemes megemlíteni, hogy a versenyhatóság mellett hamarosan akár a rendőrség is vizsgálódhat a Nitrogénművek Zrt. környékén, igaz, nem a kartell, nem is a párttámogatás, hanem a vagyonkimentés miatt. A lapban megjelent információk miatt ugyanis a közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István a napokban különösen nagy vagy azt meghaladó értékre elkövetett tartozás fedezetének elvonása bűntett gyanújával a Nemzeti Nyomozó Irodához fordult. Hamarosan kiderül, hogy az ügyben elrendeli-e a rendőrség a nyomozást.

A Magyar Nemzet mindenesetre – általánosságban – szakértő segítségével járt utána annak, hogy mi a büntetési tétele a fedezetelvonásnak. Bérdi Zsolt ügyvéd rámutatott: ez akár öt év szabadságvesztés is lehet.