A hétfői lapszámban megjelent cikkben Tállai András emlékeztetett rá, hogy nyár óta a testvérek közötti vagyonmozgások után sem ajándékozási, sem öröklési illetéket nem kell fizetni.
"Akadnak az életben olyan fontos, különleges esetek, amelyekbe az államnak nem szabad beavatkoznia, amikor nincs helye adó- vagy illetékfizetési kötelezettség előírásának. A családi vagyon felosztása tipikusan ilyen" - vélekedett.
Egy-egy esztendőben több tízezer családnak jelenthet pénzt a júliusi változás - jegyezte meg az államtitkár.
Közölte: a jogszabály értelmében azok számítanak testvéreknek, akiknek legalább egy közös szülőjük vagy örökbefogadójuk van.
Tállai András felidézte, hogy nem ez az első olyan illetékszabály-módosítás, amely a családi vagyon köztehermentes továbbadását segíti. Egy 2010-es változtatás óta szabadon, illeték nélkül mozoghat a vagyon az egyenes ági rokonok között, vagyis fizetési kötelezettség nélkül szállhatnak a családi értékek szülőről gyermekre, nagyszülőről unokára.
Két évvel később úgy határozott a törvényhozás, hogy a mentességet a házastársak ügyeire is kiterjeszti. Az illeték azóta sem ajándékozásnál, sem öröklésnél, sem visszterhes átruházásnál nem jön szóba.
Az eddigi kedvezményes rendelkezések évente nagyjából 40 milliárd forintot hagynak a családoknál - mondta az államtitkár.
Úgy vélekedett: az illetékszabályok mellett az adórendszer több eleme is védi a családok anyagi helyzetét, óvja vagyonuk biztonságát. Ebbe a csoportba sorolta az Európában egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadót, a családoknak járó adó- és járulékkedvezményt, valamint az első házasságukat kötőket megillető 60 ezer forintos adókedvezményt is.
Tállai András úgy összegzett, hogy a 2010 óta alakuló adórendszer a társadalom anyagi megerősödését igyekszik segíteni. A kormány még válságidőkben is kedvezményeket biztosít, és "mindenkor nemet mond a lakossági megszorításokra" - jelentette ki a Magyar Nemzetnek.
MTI
