Szijjártó Péter: Magyarország nem veszélyként, hanem lehetőségként tekint a kelet-nyugati együttműködésre

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Nippon Paper Chemicals Europe üzemének megnyitásán arról számolt be, hogy a japán vállalat vegyipari üzletága körülbelül 15 milliárd forint értékű zöldmezős beruházás keretében építette fel az akkumulátoralkatrész-gyárát a településen, amihez az állam 2,3 milliárd forint támogatást adott, így segítve elő az első ütemben hatvan új munkahely létrejöttét.

Beszédében kiemelte, hogy a világszerte több mint 15 ezer embernek munkát adó cég fontos szerepet játszik az autóipar zöld technológiai forradalmában, amelynek terén Magyarország élen jár, ugyanis öt év alatt a tízszeresére nőtt a hazánkban forgalomba állított elektromos autók száma, valamint jelentős gyártási kapacitások is létrejöttek. 

- hangsúlyozta. 

Illetve a keleti nyitás stratégiájának a sikerét méltatta, rámutatva, hogy a kormány tizenöt évvel ezelőtt kezdte ösztönözni az ázsiai vállalatok beruházásait, és soha nem diszkriminált a hazánkba érkező cégek között politikai, ideológiai vagy nemzeti alapon, pusztán annyit kértek, hogy tartsák be a szabályokat.

- szögezte le.

A miniszter kifejtette, hogy a keleti nyitás stratégiának egyik fő pillérét a magyar-japán együttműködés jelenti, a kormányzat már hét vállalattal kötött stratégiai együttműködési megállapodást a kelet-ázsiai országból. 

- tájékoztatott, hozzátéve, hogy ennek keretében mintegy 644 milliárd forint értékben valósultak meg beruházások, több mint ötezer új munkahelyet teremtve.

- jegyezte meg. 

Szijjártó Péter ezt követően aláhúzta, hogy a Nyugat világgazdasági hegemóniája mára a múlté, a keleti vállalatok sok esetben az élre törtek, amit az is jól demonstrál, hogy 2010-ben globálisan a beruházások 80 százalékát nyugati tőkéből finanszírozták, míg a maradék 20 százalékát keletiből, viszont ez az arány mostanra teljesen megfordult.

- vélekedett. 

Majd kiemelte, hogy a keleti és a nyugati vállalatok kölcsönösen függenek egymástól, ezért a gazdasági együttműködés korlátozása nem egyszerűen butaság, hanem súlyos károkat is okoz, és nagyon komoly fejlődési lehetőségtől fosztja meg az érintetteket.

- jelentette ki. 

Végül pedig tudatta, hogy Pest vármegyében az elmúlt tíz évben a munkanélküliség a felére csökkent, az ipari termelés értéke pedig a háromszorosára nőtt, 2500 milliárd forintról bőven 7000 milliárd forint fölé, ami részben annak köszönhető, hogy a kormány ez idő alatt helyben 315 nagyberuházáshoz adott támogatást.