A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az energiaügyekkel foglalkozó európai uniós szakminiszterek rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy komoly vita zajlott, ami nem is meglepő, miután a közösség az elmúlt hónapokban "energiaellátási vészhelyzetbe lavírozta saját magát", de végül politikai egyezség született az elfogadásról, amelyet írásos szavazás követ majd borítékolható eredménnyel.
"Egyedül mi jeleztük, hogy nemmel szavazunk, mert a rendelet teljes egészében figyelmen kívül hagyja a magyar emberek érdekeit" - emelte ki.
Aláhúzta: az európai uniós szerződések világosan leírják, hogy a nemzeti energiamix összeállítása, az ellátásbiztonság garantálása és a gazdaság struktúrájának meghatározása kizárólagos tagállami hatáskör és felelősség, ezért az elfogadott javaslat jogi megalapozottsága "minimum kétséges". Emellett "koncepciós perhez" hasonlította az eljárást, rámutatva, hogy a dpa német hírügynökség már az első felszólalások alatt "világgá kürtölte" a jóváhagyást.
A rendelet értelmében most önkéntes alapon megkezdődhet a gázfogyasztás csökkentése, azonban a brüsszeli testület vagy öt tagállam kezdeményezésére az Európai Unió Tanácsa később úgynevezett riasztási helyzetet vezethet be, és ekkor kötelezővé válik a felhasználás mérséklése 15 százalékkal az elmúlt öt év augusztus 1. és március 31. közötti időszakának átlagához képest.
Szijjártó Péter sérelmezte, hogy nem vették figyelembe hazánk különleges helyzetét, miután az ország évtizedek alatt kialakult energiaellátási struktúrája alapján rendkívül magas a földgáz aránya a nemzeti energiamixben, és a fogyasztás felét a lakosság adja, ami ugyancsak kivételesen magasnak számít. Ez szavai szerint nem minősítés, pusztán a helyzet leírása.
Továbbá úgy vélekedett, hogy a rendelet negatív képet fest az EU versenyképességéről. "Ott lesz a földgáz a tárolókban, és majd nem engedjük felhasználni (.) Ez az európai gazdaságokra elképesztő hatásokkal fog bírni" - fogalmazott.