2026. február 03. kedd, Balázs
-2°C Budapest

Súlyos árat fizetnek a kárpátaljai magyarok, elkeserítők a legfrissebb számok

Horváth József biztonságpolitikai szakértő a végeláthatatlan orosz-ukrán háború lehetséges folytatásáról is beszélt a keddi Mokkában. 
Tenyek.hu
2023. január 24., kedd 12:04
Vágólapra másolva!

Borzasztó sorsa van manapság egy ukrán hadseregben harcoló kárpátaljai magyarnak. Egyesek már 10-11 hónapja a fronton vannak a lövészárokban, ez pedig elképesztő fizikai és mentális igénybevételt is jelent, és sajnos meg is tudja törni az embert.

Horváth József biztonságpolitikai szakértő szerint Ukrajnának még a fegyverhiánytól is nagyobb gondot jelent az emberhiány, ráadásul sokuk nem vett részt katonai kiképzésen.

Az ukrán hadsereg hihetetlen veszteségeket szenvedett el a harcok során a háború kezdete óta, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Kárpátalján már a 60 év felettieket is elkezdték besorozni, de már a 16 évtől idősebbeket is begyűjtik, hogy alapkiképzésen vegyenek részt.

„Ez nem egy új jelenség” – tette hozzá a szakértő, gondolva az egykori Római Birodalomra, ahol a mindig a meghódított területekről vittek golyófogónak katonákat a legvéresebb ütközetekbe, most pedig ugyanezt láthatjuk a kisebbségekkel mind orosz, mind ukrán oldalon.

A mozgósított 300 ezer orosz nagyjából felét a hírek szerint már kiküldték az első vonalba, ezért pedig jelentős, mintegy havi 1,5 millió forintnak megfelelő zsoldot kapnak.

Hogy mikor és hogyan fejeződhetnek be a harcok, jelenleg a legkevésbé sem látszik, Horváth József úgy véli, mindkét fél az idővel fut versenyt.

Az ukránok arra számítanak, hogy hamarosan komoly ostrom alá vehetik ismét Kijevet, ezért 17 ezer katonát csoportosítottak a főváros védelmére. A közelgő támadásra utaló jel, hogy az oroszok fehérorosz területen tartanak hadgyakorlatot, céljuk pedig az lehet, hogy Kijevnél lekössék az ukránokat, így nagyobb áttörést érjenek el a keleti fronton.

A hírek szerint a kárpátaljai kisebbségek már most komoly árat fizetnek a harcokért, a mintegy 180 ezer fős magyar lakosság ugyanis a besorozások és az elvándorlás miatt megfeleződött, de az egykor a magyar koronához leghűségesebb nemzetiségnél, a ruszinoknál is hasonló a helyzet, így egyfajta sorsközösség alakult ki a két nép között.

A magyar kormány, amit tehet, hogy továbbra is küld segélyeket Ukrajnába, nemcsak pénz, hanem például gyógyszerszállítmányok formájában, és továbbra is a békét szorgalmazza európai szinten, aminek a szakértő szerint előbb-utóbb akadnak más követői is.

+Ez is érdekelheti

+Címoldalról ajánljuk