Az 50-es évek magyar sajtójától vándorolt ki Amerikába, ahol Zbigniew Brzezinski barátja és egy későbbi hírszerzőfőnöknő férje lett. Szerinte véletlenek sorozata az élete. Kicsoda Charles Gati, az Action for Democracy tanácsadói testületi tagja, aki a Magyar Nemzet kérdédésre a holokauszttal és a kommunizmussal indokolta az A4D támogatását?
Az 1950-es években egy Gáti Károly nevű gyakornok fiatalember a Magyar Nemzetnél és más lapokban publikálva még reménykedhetett egy szebb kommunista jövőben.
A legnagyobbak jó példáját követve alakítja ki a szovjet ifjúsági filmművészet sajátos arcát
– írta például elismerően Vaszilij Zsuravljev A vitorlás titka című mozijáról. Egy várpalotai népfrontbizottsági ülés után pedig annak a reményének adott hangot, a többnyire jószándékú, de passzív embereket kellene a népfrontnak a népi demokrácia eszméihez közelhoznia.
Hogy végül közelhozta-e, azt az újdondász nem várta meg, ugyanis az 1956-os forradalom után az Egyesült Államokban telepedett le, és Charles Gatiként, az ismert politológusként ma is ott él.
A 90. életévét taposó Gati ma másokkal, köztük a szintén magyar származású Kati Martonnal és Francis Fukuyama világhírű politikai filozófussal együtt jelenleg az amerikai székhelyű Action for Democracy (A4D) tanácsadó testületének tagja.
Ez a Korányi Dávid vezette szervezet beavatkozott a 2022-es magyarországi választásokba – amit a magyar titkosszolgálatok nemzetbiztonsági kockázatnak ítéltek –, ahogyan az idei lengyelországi parlamenti voksoláson is a centrista-liberális ellenzéki erőket támogatta. Legutóbb itthon a szuverenitásvédelmi törvényt támadták. Mindez megelőlegezi, hogy a 2026-os országgyűlési választásokon milyen beavatkozásra lehet majd itthon számítani.
Holokauszt, kommunizmus, diktatúrák
Arra a kérdésre kerestük a választ: miért támogat egy Budapesten született amerikai magyar egy homályos külföldi finanszírozású szervezetet a többször is demokratikusan újraválasztott magyar kormány ellenében?
Már a Gatihoz hasonló életpályát befutott – igaz, nála tizenöt évvel fiatalabb, de Washingtonban ugyanúgy befolyásos – Kati Marton esetében is felfigyelhettünk arra:
a zsidóüldözéshez és a kommunisták ámokfutásához hasonlította Orbán Viktor kormányfő „háborúját” Soros György ellen.
Martonnak a szülei holokauszttúlélők, Gati saját maga is az, Korányi Dávid pedig Facebook-posztjában így hivatkozott a felmenőire:
Családom a fasizmust különösen, de a kommunizmust is megszenvedte. A családi legendáriumból, elsősorban dédnagyamám holokausztnaplójából, meg persze a szakirodalomból jól ismerem a diktatúrák természetét.
Ezt az érvelési hibát a logikában reductio ad hitlerumnak, egyszerűbben szólva nácizásnak nevezik: elkövetője békés rendszereket akar tömeggyilkos diktatúrákkal összemosni.
Most igen hasonló választ kaptunk Gatitól is – ugyanúgy, mintha Magyarországon ma bárkit is üldöznének a származása miatt, és diktatúrában élnénk.
Minden demokratikus iniciatívát támogatok. Aki átvészelte a holokausztot és a kommunista terrort, nem is tehet mást
– közölte a Magyar Nemzet megkeresésére rövid e-mail-üzenetben Gati, miért csatlakozott az A4D-hez. Mint hozzátette, annak tanácsadó testületéről nincs mit mondania, „mert soha nem ült össze”.
Ugyanakkor 1944 tapasztalata visszaköszönhetett Gati első megrázó amerikai élményében is, amelyről 2009-ban tett említést egy Népszabadság-interjúban. Egyúttal az európaiból amerikaivá válás nehézségeiről is beszélt.
Ez nagyon nehéz átállás: olyasmi, mint rövidhullámról hosszúhullámra váltani. Ezt az országot nem lehet csak európaiként megérteni. Voltak nehézségeim. Nehéz volt megszoknom az olyan fokú szabadságot, amit itt tapasztaltam, és ami sokszor szabadosságot is jelent. Megemlítek egy esetet. Egy bő évvel a kiérkezésem után, 1958 tavaszán történt: indianai diáktársaimmal dél felé vettük az irányt, és Floridába utaztunk. Ha jól emlékszem, Georgia államban álltunk meg egy motelnél, ahol ki volt írva: »Négereket, zsidókat és kutyákat nem fogadunk.« Meg voltunk döbbenve.
Johns Hopkins, CIA, CEU
Az átállás mégsem sikerülhetett rosszul. A Johns Hopkins Egyetem professzoraként Gati 2009. november 19-én jelen volt azon az egynapos, Washington melletti szimpóziumon (ez e-mail-üzenetváltással bizonyítható), amelynek témája Közép-Európa volt, a kinyomtatott program két felső sarkában pedig szervezőként a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), valamint az amerikai külügyminisztérium hírszerzési és kutatási irodája szerepelt.
A washingtoni Johns Hopkins Egyetemről már nemrég, Francis Fukuyamáról szóló cikkünkben is megírtuk, érdekes módon ő, valamint Korányi Dávid és az utóbbihoz kapcsolódó Bajnai Gordon exkormányfő is megfordult ott. Gati kutatóprofesszor, de az orosz tanszék vezetője is volt ott.
Mindenesetre úgy tudjuk, az említett Washington melletti tanácskozáson a magyarországi helyzet is szóba került, mégpedig abban a – mindenki számára nyilvánvaló – összefüggésben, hogy a Fidesz 2010-ben kormányra jut majd. Megvitatták a Jobbik és a Fidesz politikáját, valamint előbbi finanszírozási hátterét. Ekkoriban az amerikaiak már mindkét párt térnyerésétől tartottak, noha különböző okokból.
Gati a 2010-es kormányváltás óta a Fidesz-kormányzás kérlelhetetlen ellenzője, aki a balliberális médiában, illetve a Soros György alapította magánegyetemen, a CEU-n is szívesen elmondja véleményét, a Népszavában pedig – vélhetően annak vezetésével ápolt jó személyes kapcsolata révén is – Washingtoni napló címmel saját rovatot is kapott.
Viszont nem mindenkinek nyilatkozik.
A CEU-n tavaly szeptemberben a mai Magyarországról szólva a Horthy-rendszerrel, illetve Rákosi Mátyás kommunista diktátor Amerika-ellenességével vont párhuzamot, majd amikor a közmédia riportere az Action for Democracy finanszírozásáról kérdezte, bárdolatlanul lerázta őt. Ezen a videón a kérdéses rész 17:45-től látható. A párbeszéd a következőképp alakul:
Császár Attila (MTVA): Mi a véleménye arról, hogy Amerikából támogatták a magyar baloldal választási kampányát?
Charles Gati: Nincs véleményem. Nem ezért vagyok itt.
Császár Attila: Ez kormánybuktatásra alkalmas pénz volt ez a kétmilliárd, mit gondol?
Charles Gati: Ilyen hülyeséget nem kérdezhet tőlem, ugye?
Gati a magyar sajtóhoz való hozzállása annál is érdekesebb, mivel az Orbán-kormányokkal szemben gyakran felemlegeti, hogy hazánkban szerinte sérül a sajtószabadság.
Charles Gati / Fotó: Facebook
Keresd a nőt!
Az MTI-ben megjelent hivatalos életrajza szerint Gati 1970 és 1986 között a New York-i Columbia Egyetem tanára és kutatóintézetének munkatársa volt. Itt barátkozott össze és került szoros munkakapcsolatba Zbigniew Brzezinskivel, az amerikai külpolitika egyik legnagyobb hatású stratégájával, egykori nemzetbiztonsági tanácsadóval. 1993–94-ben az amerikai külügyminisztérium tervező osztályán Európa- és Oroszország-ügyi főtanácsadóként alkalmazták, munkája középpontjában a NATO-bővítés állt. 2000 óta oktat a Johns Hopkins Egyetem nemzetközi tanulmányok posztgraduális iskolájában.
Ahogy pedig Jim Carrey humorista átírta az ismert mondást, minden sikeres férfi mögött áll egy nő… És forgatja a szemeit…
Ez a Gati házaspár esetében – legalábbis az MTVA említett videóján – éppen így történik: a háttérben Toby Gati, a politológus felesége riadt arckifejezéssel figyeli a fejleményeket.
A 77 éves Toby Gati Oroszország-szakértő, aki helyettes államtitkári beosztásban éppen akkoriban, a 90-es években felügyelte Bill Clinton kormányában az amerikai külügy hírszerzési irodáját, amikor Charles Gati Washingtonban igazán befolyásossá lett. Ekkor készítették elő a közép-európai országok NATO-csatlakozását, Charles Gati pedig az említett főtanácsadói megbízást is kapta. Ez az iroda szervezte bő tíz évre rá a CIA-vel közösen az említett Közép-Európa-szimpóziumot.
Toby Gati Bill Clinton tanácsadójaként is szolgált, illetve az elnök mellett működő nemzetbiztonsági tanácsadói hivatal a posztszovjet államokért felelős főigazgatója is volt. Később pedig a Lukoil orosz energiaóriás igazgatótanácsába is beválasztották.
Mindeközben Charles Gati igen jó kapcsolatot ápolt a szintén budapesti születésű, nála néhány évvel idősebb Tom Lantossal (1928–2008), az amerikai képviselőház egyetlen holokauszttúlélő tagjával. Lantos a kétezres években a külügyi bizottság demokrata párti elnöke volt.
Gati Amerikában kétszer nyerte el a hidegháború idején alapított Marshall Shulman-könyvdíjat (sőt 1987-ben ő volt az első díjazott) a térségünkkel foglalkozó politológiai munkáiért. Magyarországon a 2002 és 2010 közötti balliberális kormányok idején magas állami kitüntetésekben részesült.
Korábban átfogóan is értékelte a pályafutását:
Az én életem alakulását nem annyira döntések, mint inkább egyes helyzetek alakították. Inkább véletlenek sorozatáról van szó
– nyilatkozta 2009-ben.
Valóban: minél inkább beleássuk magunkat az élettörténetébe, annál jobban hiszünk a véletlenekben…
