Az elemzés készítői emlékeztettek, szeptember kezdetén még attól volt hangos a magyar közvélemény, hogy nyár végén nyilvánosságra került az a dokumentum, amely szerint egy választási győzelem esetén háromkulcsos progresszív jövedelemadó bevezetésére, hatalmas adóemelésre és a családokat segítő kedvezmények rendszerének felülvizsgálatára készülhet Magyar Péter pártja.
A dokumentum szerint a Tisza Párt gazdasági kabinetjének tervei alapján csak egy nagyon szűk rétegnek maradna meg a mostani adószint, amellett, hogy már az átlagbér összege is a 22 százalékos adósávba esne. Ennek kapcsán Tarr Zoltán kijelentései borzolták a kedélyeket, hiszen az egyik Budapest környéki Tisza-sziget rendezvényén, Dálnoki Áronnal - a kiszivárgott dokumentum adóprogramjának írójával és párt gazdasági munkacsoportjának vezetőjével - együtt a progresszív adórendszer vélt előnyei mellett érveltek, beismerve és megerősítve, hogy kormányra kerülésük esetén többkulcsos jövedelemadót vezetnének be. Ezen a rendezvényen hangzott el Tarr Zoltántól, a Tisza Párt európai parlamenti képviselőjétől a szeptemberi politikai arénát biztosan, de talán a következő hónapok történéseit is nagyban meghatározó és a választók szempontjából a jövő évi döntésüket formálható állítás, miszerint: "választást kell nyerni, és utána mindent lehet."
A Tisza Párt aggodalmát jól mutatta, hogy a botrányt követő kríziskommunikáció során próbálták nagyobbnál nagyobb ígéretekkel orvosolni a helyzetet, a választók azonban nem voltak nyitottak a magyarázkodásra. Az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatásából ugyanis kiderült, hogy a felnőtt magyarok 63 százaléka arra számít, hogy a Tisza Párt a 2026-os parlamenti választásokat követően megemelné a lakossági adóterheket. Mindez azt jelenti, hogy a megkérdezettek nem hisznek Magyar Péter kommunikációjának, ellenben a többkulcsos jövedelemadót propagáló - és a családtámogatási rendszert megszüntető - sajtóba kiszivárgott javaslatot tartják valósnak.
A kiszivárgott tervek alapján a Tisza Párt azonban nemcsak a magánszemélyek jövedelmét terhelné a jelenlegi 15 százalék helyett jelentősen magasabb adókkal, hanem a vállalkozások, Európában egyedülállóan alacsony, 9 százalékos társasági adóját is 25 százalékra emelnék. A szóban forgó tervek nemcsak a választópolgárok felháborodását váltotta ki, hanem - ahogyan arra több elemzőközpont is rámutatott - Magyarország versenyképességének romlását és vállalkozások tömegének kivonulását, leépítéseket és exportcsökkenést is eredményezhetnék. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében rávilágít, hogy a társasági adó drasztikus emelése számos kedvezőtlen hatást gyakorolna a teljes magyar gazdaságra, ugyanis az elmúlt 15 évben körülbelül egymillió új munkahely jött létre Magyarországon, amelyek nagy részét külföldi befektetők biztosítják. A társasági adó emelésének lehetősége pedig a külfölditőke-áramlás magyarországi helyzetét és hazánk versenyképességét is negatívan befolyásolná, a befektetők jelentős hányadának kivonulását eredményezve.
A választópolgárok szempontjából lényeges továbbá, hogy Magyar Péter pártja pert indított az adóterveket tartalmazó dokumentumot nyilvánosságra hozó lappal szemben, azonban később a bíróságon alulmaradt. Ezt követően számos más médium, állami intézmény és köztisztviselő után a kedvezőtlen ítéletet hozó törvényszék is a pártelnök célkeresztjébe került. Az ilyen és ehhez hasonló megbélyegzések és "bosszúlisták" felállítása azonban láthatóan nem segíti Magyar Péter a saját állítása szerint a "szeretet Magyarországát építő államférfi" imázsának építését, amellett, hogy bizonyos társadalmi csoportokban erős ellenérzéseket is kiválthat - áll az Alapjogokért Központ elemzésében.
