– közölte Gulyás Gergely.
Arra a kérdésre, mely szerint mi az álláspontja a kormánynak arról, hogy a Társaság a Szabadságjogokért a bírósághoz fordult annak a férfinak az ügyében, aki november 22-én palesztinbarát tüntetést kezdeményezett, Gulyás Gergely elmondta: Várjuk a bíróság döntését. Világossá tettük, hogy terroristák mellett nem lehet tüntetni, egyébként, ha valaki nem terroristák mellett akar tüntetni, akkor a gyülekezési jog kellően széles körben határozza meg a demonstráció feltételeit. A mi véleményünk világos, vannak olyan szélsőséges esetek, a 2013-s alkotmánymódosítás kapcsán széleskörű egyetértés volt az országban, amikor szélsőséges vélemények kifejtését igenis lehet korlátozni.
A német sajtókban megjelentekre, mely szerint év végéig hozzájuthat az uniós forrásokhoz, Gulyás annyit mondott: Nincs ilyen információnk, ez egy zsarolási kísérletet látunk Brüsszel részéről, amely eredménytelen lesz.
A déli határhelyzet és nemzetbiztonsági jelentésből napvilágra került információkból tervezi a kormány, hogy fizikai és jogi értelemben tovább erősítsék-e a határvédelmet. A kérdésre a miniszter elmondta: – Azt tervezzük, hogy a hatékony szabályozásunkat meg akarjuk védeni. Akkor, amikor Nyugat-Európában ellenőrzés nélkül, háborús övezetből érkező migránsokat, köztük terroristákat megtapsolták a pályaudvaron és éltették azokat az embercsempészeket, akik behozták őket Európába, akkor Magyarország ennek ellenállt és létrehozott egy tranzit zóna rendszert - idézte fel. Ezt az Unió a luxemburgi bíróság jogszerűnek minősítette, emberi jogok európai bírósága viszont jogellenesnek minősítette, emiatt bezártuk és közöltük, hogy a magyar külképviseleten lehet beadni a menedékjogi kérelmet. A bizottság eljárás indított ellenünk, janárban várható döntés ebben az ügyben.
Amit az Európai Bizottság tesz ebben az ügyben, az nem csupán a józan ésszel nincs összhangban, nem csak Európa érdekeivel nincs összhangban, de még a saját szavaival sem, hiszen most már ők is a külső határok védelmének fontosságáról beszélnek, ehhez képest, akik ezeket a külső határokat megvédik, eljárásokat indítanak és napi bírságot akarnak kiszabni.
Gulyás Gergely azt is elmondta: A határvédelemre 650 milliárd forintot költöttünk, amelynek egy százalékát sem kaptuk vissza, ha megbüntetnek minket, akkor mi pedig duplán fizetünk emiatt. Azoknak viszont nem kell szankcióval számolnia, aki nem védi meg a határait – fejezte ki ellenérzést a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Szentkirályi Alexandra az inflációval kapcsolatos hatósági ellenőrzésekről kifejtette, vannak olyan bírságok, amelyeket még most szabnak ki, jelenleg is tartanak ezek az eljárások. Az árstoppal kapcsolatos bírságok összege - amelyek még nem a végleges számok, hiszen jelenleg is több száz eljárás zajlik - meghaladják a hatmilliárd forintot: 2051 eset van eddig, de összesen 2800 eset van, ahol a bírságot valószínűleg kiszabják. Összességében 1278 üzletet vizsgáltak eddig, 13 százalékos volt a jogsértés, 50 határozat született. A kiszabott bírságok száma 134 millió forint fölött jár már, a leggyakrabban nem tüntették fel a boltok az árcsökkentést. Az online árfigyeléssel kapcsolatban is zajlik az ellenőrzés, több mint hatszáz üzletet vizsgáltak eddig. A boltok komolyan veszik mind az árstopot, és a bírságokat is befizették.
Gulyás Gergely egy másik kérdésre elmondta, az uniós források nélkül is működik az ország, de ez egy versenyképességi probléma, és durva jogtiprás.
Jövő kedden nyújtja be a szuverenitásvédelmi törvényt a Fidesz-frakció – jelentette be Gulyás Gergely.
