Az energia árát nem gazdasági összefüggések, hanem a brüsszeli politikai döntések hajtották fel - jelentette ki. Ha nem lennének szankciók, akkor ott állna az energia ára, ahol az áprilisi választások és a kampány időszakában volt. Azzal számoltak a választások idején, hogy 100 dollár környékén stabilizálódik az olaj és a gáz ára, így a rezsiszabályok megváltoztatása nélkül is menedzselhető lesz a helyzet - ismertette. Emlékeztetett: még a választási kampány előtt Versailles-ban volt egy csúcstalálkozó, ahol a németek és "Magyarország vezetésével az uniós országok" megállapodtak abban, hogy nem terjesztik ki a szankciókat az energiára. Júniusban azonban a németek "átálltak", Brüsszelben megváltoztatták a döntésüket és bevezették a szankciót az olajra, valamint napirendre vették a gázszankciót.
Hangsúlyozta: sokkal rosszabb helyzetben volnánk, ha Magyarország nem harcolt volna ki mentességet az olajra vonatkozó szankció esetében. Akkor nem az árak miatt berzenkednénk, ami "elég sok fejfájást okoz", hanem az lenne a baj, hogy nincs is energia. A világpiaci árhoz alkalmazkodnunk kell, mert az "Európában lényegében mindenhol egységes", nem tudunk "külön magyar árat kitalálni" - jelezte. Orbán Viktor hozzátette: ha holnap reggeltől nem érkezne Magyarországra gáz, azt négy és fél, öt hónapig nem érezné meg a gazdaság, "mert betároltunk".
Az uniós szankciós politikát bírálva megjegyezte, a legtöbb rossz politikai döntés kijavítható, "ilyen a szankciós döntés is". E politika megváltoztatása nélkül a szankciós felár "be fog épülni a gazdaságba, és itt marad velünk hosszú távon", a következő öt-tíz évben az életünk részévé válik - figyelmeztetett a miniszterelnök.
A kormány megvédi a családokat és a vállalkozásokat is a kialakult nehéz helyzetben - szögezte le a kormányfő, hozzátéve, hogy a rezsivédelem nélkül a családok átlagosan minden hónapban 181 ezer forinttal fizetnének többet. Magyarország Európában "messze az első helyen van" a családoknak nyújtott védelmi rendszer tekintetében, hiszen az átlagjövedelem 30 százalékát adja támogatásként, míg ez a németeknél 20, az osztrákoknál pedig 6 százalék - közölte. Ezt egyelőre bírja a magyar költségvetés, és jó reményei vannak, hogy ezt a rendszert fenn tudják tartani 2023-ra is - jelentette ki. Kitért arra is, hogy a kormány a családok védelme érdekében tűzifaprogramot és barnaszénprogramot is indított, bevezette az árstopokat, a kis- és középvállalkozások számára pedig 200 milliárd forintos támogató programba kezd, valamint gyármentő programot is indít, munkahelyvédelmi akciótervet készít elő.
Várhatóan idén is fizet nyugdíjprémiumot a kormány - közölte a miniszterelnök. Emlékeztetett: a kormány 2010-ben a nyugdíjak értékének megvédését ígérte, és közben - a gazdaság teljesítményére alapozva - vissza is adta a 13. havi nyugdíjat. Ez egy megállapodás, becsületbeli ügynek is tekinti - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a nyugdíjasok jövőre is meg fogják kapni a 13. havi nyugdíjat, és "tartjuk az inflációkövető nyugdíjemelést" is. Hozzátette: ha a nemzetgazdaság növekedése meghaladja a három és fél százalékot, akkor nyugdíjprémiumot is fizetnek. "Bár erről vita van, de szerintem ez idén be fog következni" - jelentette ki Orbán Viktor a jegybank 4 százalékos növekedési prognózisára utalva.
Orbán Viktor az ellenzékről azt mondta: nem urai saját akaratuknak, "más kottájából játszanak", ezért hiba lenne, ha az ellenzékkel való együttműködésre alapozná a kormány a politikáját. Amerikából pénzelik őket, és "aki fizet, az rendeli a nótát", most ilyen ellenzékünk van - fogalmazott. A kormány abortusztörvény-módosítást nem tervez, ezt a miniszterelnök nem tartja elképzelhetőnek. "Mereven ellenzek mindenfajta abortusztörvény- módosítást, a mostani rendszer fenntartása mellett érvelek" - jelentette ki, megjegyezve, hogy nem ez az az ügy, amivel most foglalkozni kell, hiszen szankció van, háború van, égben vannak az energiaárak, és "itt ez a dollárbaloldal a hátunkban".
Forrás: MTI
