Orbán Viktor: A magyar és a szlovén gazdaság megerősödve került ki a válságból

A kormányfő kollégájával, Janez Jansa szlovén miniszterelnökkel egyeztetett, a találkozón megállapodást írtak alá a Mura- és a Rábavidék fejlesztéséről. Közös sajtótájékoztatójukon Orbán Viktor elmondta: a járvány ugyan meggyötörte Magyarországot és Szlovéniát is, de összességében a sikeresen védekező országok közé tartoznak.

Orbán Viktor fontosnak nevezte az aláírt megállapodást, mert meglátása szerint az nemcsak az itt élőknek, hanem minden szlovénnak és minden magyarnak is jót tesz, mert erősíti a két ország közötti barátságot és szövetséget. "Olyan időket élünk, és még inkább olyanokat fogunk élni", amikor a barátság lesz a legértékesebb valuta és az őszinte barátság, a történelmi sorsközösség a legértékesebb dolog - fogalmazott. Úgy látja, nagyon sok kihívással néznek szembe a jövőben, ilyen az orosz-ukrán konfliktus és a világgazdasági átrendeződés, amely a Kelet javára és a Nyugat rovására zajlik le. "Együtt könnyebb lesz megtalálni a válaszokat, mint külön-külön" - jelentette ki.

Kiemelte: megváltozott a helyzet Európában. Néhány éve még azt gondoltuk, hogy a nyugati gazdaságok nélkül nem működnek a közép-európaiak, és ez talán most még mindig igaz, de kiegészült azzal az igazsággal, hogy a közép-európai gazdaságok nélkül nem működnek többé a nyugat-európaiak.

Úgy vélte, sokkal egyenrangúbb viszonyok jöttek létre gazdasági erő és egymásrautaltság szempontjából az Európai Unióban, ezért "Magyarország bátrabban áll ki a saját igaza, a saját fölfogása, saját tervei mellett". "Mi nem bajkeverők vagyunk, csak megerősödtünk és tudatában vagyunk annak, hogy a mi hangunkat legalább ugyanolyan mértékig meg kell hallgatni" Brüsszelben, mint a nyugat-európai országokét - mondta. Hangsúlyozta: minél inkább együttműködnek a közép-európai országok, annál erősebb lesz a hangjuk.

Megjegyezte: április érdekes hónap lesz, mert lesz négy fontos hétvége, a húsvét, a magyar, a szlovén és a francia választás. A miniszterelnök kitért rá: a szlovénok és a magyarok az egymás területén élő kisebbségekben nem konfliktust, hanem erőforrást látnak, ezek a közösségek "hozzáadnak a mi erőnkhöz", erősebbé teszik Szlovéniát és Magyarországot. Kérdésre kifejtette: a szlovén EU-elnökség mindent megtett az előző év második felében, hogy időben figyelmeztesse az Európai Uniót "olyan energiaár-növekedés kopogtat az ajtón, amire nem vagyunk fölkészülve". Közép-Európa többi országa is mondta, hogy ebből nagy baj lesz - tette hozzá. Kiemelte: nemcsak arról van szó, hogy felment az energia ára, hanem arról, hogy megbukott az európai uniós klímapolitika. Volt egy elképzelt klímapolitika, amely hosszú távon gondolkodott, és amelynek központi magva az volt, hogy miként fogják folyamatosan emelni az energiaárat annak érdekében, hogy az emberek kevesebb energiát használjanak - közölte. Hozzátette: de nem építettek be az árnövekedést korlátozó, a piaci spekulációval szembeni védelmet az árképzésbe.

Kijelentette: kell egy új terv, mert ha a régit erőltetik, annak a következő lépése, hogy megemelik az energia árát a gépkocsik és lakások esetében. "Harcolni fogunk", hogy ez ne történjen meg - mondta. Emlékeztetett: Magyarországon a családokat a rezsicsökkentéssel védik, de a vállalkozások szenvednek az energiaárak miatt, mert ugyanazt a védelmi rendszert már nem bírja el a magyar költségvetés, hogy a cégeknél is fix árat alkalmazzanak. Orbán Viktor arról is beszélt: Szlovénia továbbra is számíthat arra, hogy Magyarország baráti befektetői környezetet fog működtetni a számára. Magyarország jelenleg a hetedik legnagyobb befektető Szlovéniában, de "a magyar gazdaság súlya alapján jobban szeretnénk szerepelni", és "szeretnénk a harmadik-negyedik helyre feljönni" - közölte.

Az ukrán helyzetről azt mondta: a cél, hogy ne legyen háború, vagyis fennmaradjon a béke. "Ugyanakkor a békéhez a jószándék kevés", a békéhez nem elég, hogy az ember kinyilvánítja a békeszándékot, "a békéhez erő kell, a gyengéknek nincs béke" - jelentette ki. Úgy vélte, "ebben nem állunk jól", mert nincs Európának olyan katonai ereje, amely összemérhető lenne az orosszal, és amíg így van, "Európa biztonságáról nem az európaiak fognak dönteni, hanem az oroszok az egyik oldalról, az amerikaiak meg a másik oldalról" - magyarázta. Közölte: Magyarország ezért támogatja azokat az európai törekvéseket, amelyek katonai együttműködést akarnak az uniós tagállamok között, amelyek védelmi ipart akarnak fejleszteni, és amelyek a béke érdekében komoly európai védelmi képességet akarnak építeni.

A miniszterelnök hangsúlyozta: Ukrajna szomszédos Magyarországgal, ezért ha romlik az ottani helyzet, "Magyarország óriási nyomás alá fog kerülni". Az 1990-es években, a jugoszláv háború idején tízezrével érkeztek menekültek Magyarországra, de Ukrajna népességét tekintve sokkal nagyobb, mint a volt Jugoszlávia, így ha ott baj van, akkor a Magyarországra háruló menekültnyomásnak sokkal jelentősebb lesz a biztonsági és a gazdasági súlya - mondta. A közelgő választásra vonatkozó kérdésre a kormányfő kifejtette: "győzelemre készülünk", a tovább kormányzáshoz "megvannak az érveink", és megvannak a politikai, gazdasági, erkölcsi alapok is, mert az elmúlt tizenkét évben Magyarország "nagy utat tett meg és előre ment, sőt előre szaladt", egészen másképp néz ki, mint tizenkét éve. "Erre a teljesítményre hivatkozva kértük a magyarok bizalmát" - mondta.

Janez Jansa szlovén kormányfő pedig azt jelentette ki, hogy az aláírt magyar-szlovén megállapodás hidat képez a szélesebb együttműködéshez, annak alapján tovább lehet építeni a kétoldalú kapcsolatokat

A szlovén kormányfő emlékeztetett: 30 év telt el azóta, hogy az első olyan egyezményt aláírta a két ország, amely a határ mindkét oldalán élő kisebbségek védelméről szólt. A mostani megállapodással az elmaradásokat törleszti - tette hozzá. Jelezte: a két ország közötti kereskedelem növekedése tavaly 20 százalékkal volt több az előző évinél, "ami azt jelzi, hogy a határ mindkét oldalán a vállalkozók olyan lehetőségeket fedeztek fel, amelyeket eddig nem használtak ki".

A két kormányfő a Mura- és a Rábavidék fejlesztését előirányzó közös alapról írt alá megállapodást, amely a 2022-től 2026-ig terjedő időszakra évente 5-5 millió eurót biztosít a két, nemzetiségileg vegyesen lakott térség számára. Az alap létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot Janez Jansa és Orbán Viktor tavaly szeptemberben írta alá a szlovéniai Celjében, az 53. Nemzetközi Kisiparos és Vállalkozói Vásár megnyitóján, a régió legnagyobb kereskedelmi és üzleti eseményén, amelynek partnerországa 2021-ben Magyarország volt.

MTI / Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán