A kormányfő azzal érvelt, hogy a tűzszünet és a béketárgyalás hozná el a gazdasági megkönnyebbülést, mert amíg a háború tart, és a nyugat szankciókkal válaszol rá, sem az infláció, sem az energiaárak nem fognak csökkeni.
Azt mondta, Brüsszelben a szankciókat "elszúrták", azokhoz ráadásul nem társulnak árcsökkentési javaslatok, ezért most szankciós infláció van és szankciós felárat fizet az ország az energiáért.
Hozzátette: Magyarország minden, az energiapiacára negatív szankció alól mentesítést kapott, de a baj az, hogy a közös európai piac részeként az országra mégis hatással vannak a magas energiaárak.
A végső megoldást a magas energiaárakkal szemben az jelentené, ha az Európai Unió elállna a szankciós politikától - fogalmazott Orbán Viktor, jelezve, ezért nagyon sokat kell még küzdeni.
Kifejtette: vannak, akik arról beszélnek, hogy a háborút meg kell nyerni, mások pedig - ide tartozik Magyarország -, arról, hogy azonnali tűzszünetre és utána béketárgyalásokra van szükség.
Megjegyezte: többször felvetik, hogy "mi egy szabadságharcos nemzet vagyunk", és fel szokták hozni, hogy "egy ilyen harcos, szabadságharcos nép most miért a béke oldalán van". Magyarországnak nem kell elmagyarázni, hogy milyen a "szovjet hadsereghez köthető brutalitás", és milyen lehet harcolni az oroszok ellen, mert "mi tudjuk, hogy mi a brutalitás és mi a háború". De 1956-ban "nem azért harcoltunk, mert azt gondoltuk, hogy le fogjuk győzni a Szovjetuniót", hanem "azért vállaltunk egy forradalmat és egy szabadságharcot, hogy kikényszerítsük a tűzszünetet, meg a béketárgyalást" - magyarázta. Hozzátette: az volt a cél, hogy egy béketárgyaláson az oroszok a nyugatiakkal megegyezzenek, hogy "úgy, mint Ausztria, mi is semlegesek legyünk".
Megjegyezte: az a hang, amely szerint most tűzszünet kell, utána pedig béketárgyalás, egyre erősebb.
