Optimistábbak a cégek, előre tekintenek a magyar kisvállalkozások

Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint idén 0,3 százalékkal bővül majd a hazai GDP, míg az infláció 4,5 százalék lesz.

– hangzott el a friss VOSZ Barométert, azaz a kkv-k üzleti hangulatát, beruházási hajlandóságát és pénzügyi helyzetét negyedévente tükröző kutatást bemutató eseményen a Magyar Nemzet szerint.

Kozák Ákos, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) társelnöke, a kutatást készítő Egyensúly Intézet társalapítója szerint a felmérés számos mutatója meglepő módon a vállalkozások viszonylag optimista hangulatát tükrözi. Dacára a makrogazdasági fundamentumoknak, a hazai kkv-k nem estek letargiába, olyan, mintha beárazták volna a 2025-ös év kilátásait – jegyezte meg.

Fotó: VOSZ

A VOSZ Barométer legfontosabb adatairól az derült ki, hogy

• az előző negyedévhez hasonlóan ötven százalékon maradt a Barométer fő mutatója, igaz ez előző év azonos időszakához képest ez két százalékpontos csökkenést jelent.
• Az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos legfőbb problémák között a magas adóterheket, az inflációt és a vásárlóerő csökkenését nevezték meg a megkérdezett vállalkozások.
• A mindennapi üzletmenettel kapcsolatos problémák között legmarkánsabban a fizetési morál kérdése mutatható ki.
• A saját üzletmenetükkel kapcsolatban pedig a legfőbb kockázatként a megrendelések elmaradásából adódó veszteséges működést említik meg a vállalkozások.

Javult az üzleti hangulat

Nőtt az üzleti hangulatot tükröző alindex, 58 százalékra, ez két százalékponttal haladja meg az előző negyedévi adatot. Mind a gazdasági helyzetre, mind a vállalkozások rövid és hosszú távú kilátásaira vonatkozó percepciók optimistábbá váltak a megelőző negyedévhez képest.

A VOSZ elnöke kiemelte: jelentősen csökkent a gazdasági helyzetet pesszimistán érzékelők aránya, a mérés kezdete óta nem látott mélypontra esett. Kozák Ákos szerint a német gazdaságból érkező, fellendülésre utaló hírek alapot adhattak ahhoz, hogy a vállalkozások hangulata javuljon. Mint elhangzott: az látszik, hogy a vállalkozások úgy érzik: lassan túl lesznek ezen a nehéz éven, és előre tekintenek.

Fotó illusztráció: Shutterstock

Csökkent viszont az előző negyedévhez képest a beruházási hajlandóságot mérő alindex értéke egy százalékponttal, 32 százalékra. A beruházások elmaradását a hazai gazdaság egyik kritikus problémájának nevezte Kozák Ákos: a GDP-hez viszonyított beruházási aktivitás az elmúlt három-négy évben 28-ról 20 százalékra csökkent, vagyis „sok ezer milliárd forint esett ki a magyar gazdaságból”.

Új munkaerő felvételével a cégvezetők kevesebb mint negyede számol, míg új beruházást is csak minden negyedik cégvezető tervez, ami jóval kisebb ráta, mint amit a korábbi évek azonos időszakában mutattak a számok. A tervezett beruházásait is csupán a cégek 55 százaléka tudta befejezni, ami szintén kisebb hányad az előző két év hasonló időszakához mérten. Ezekből az adatokból az látszik, hogy a kkv-k még mindig nagyon óvatosak a beruházásokat illetően.

3 százalékos hitelek: megrohanták a vállalkozók az irodákat 

A beruházásokkal kapcsolatban elhangzott, a vállalkozások megrohanták a VOSZ irodáit azután, hogy október elején a kormány úgy döntött: a Széchenyi-kártya-programon belül a folyószámla típusú hitelek, likviditási hitelek kamata is 3 százalékra csökken azok után, hogy ez a lépés a beruházási hiteleknél már megtörtént. Ez nagyon sokat segít a vállalkozásoknak, hogy kitartsanak, áthidalják a nehéz időszakokat – véli a VOSZ.

Jó hír, hogy csupán a megkérdezett vállalkozók nyolc százaléka, vagyis igen kis hányada mondta azt, hogy idén szükség lesz munkaerő elbocsátására, viszont jelentősen, 85 százalékra nőtt a fizetésemelést nem tervező cégvezetők aránya, amit „üzenetértékű adatnak” neveztek. Az egy százalékponttal 61 százalékra csökkenő pénzügyi helyzetet mérő alindex továbbra is a legjobban „teljesítő” almutató, azonban a kezdetektől trendszerű csökkenést mutat a jobb pénzügyi helyzetben lévő, tartalékkal rendelkező vállalkozások aránya, az inflációt pedig a vállalkozások 72 százaléka építi be az áraiba.

A felmérésben a minimálbér-megállapodás szerinti béremelés biztosításáról is kérdezték a cégvezetőket, akik majdnem fele jelezte, hogy nehezen tudná a tervezett 2026-os minimálbéremelést megvalósítani, ha muszáj, annak költségcsökkentés, beruházások elmaradása lesz az ára. Ennek kapcsán a VOSZ vezetői jelezték: tavaly novemberben a három évre szóló minimálbér-megállapodás megkötésekor abból indult ki a kormányzat, illetve a munkaadói és munkavállalói oldal, hogy idén bőven 3 százalék felett lesz a GDP-növekedés mértéke. Miután ez elmaradt, és stagfláció közeli állapot alakult ki, ezért a megállapodás újratárgyalására van szükség – vélik.

Nyitókép: illusztráció: Shutterstock