A Politico értesülései szerint az Európai Bizottság 2028 után országonkénti ajánlásokat készítene a „fenntartható nyugdíjpolitikák” bevezetésére. Ezeket a reformokat a tagállamoknak végre kellene hajtaniuk, különben kevesebb uniós forráshoz jutnának a következő, 2 ezermilliárd eurós költségvetési ciklusban.
A brüsszeli logika szerint az elöregedő európai társadalmak, a csökkenő születésszám és a növekvő államadósság hosszú távon veszélybe sodorja az állami nyugdíjrendszereket, amelyek túlságosan az aktív dolgozók befizetéseire épülnek. Jelenleg az uniós nyugdíjasok több mint 80 százaléka kizárólag állami nyugdíjból él, és minden ötödik időskorú a szegénységi küszöb alatt van.
A Bizottság ezért azt szeretné elérni, hogy a tagállamok ösztönözzék a lakosságot a magán-nyugdíjmegtakarításokra, valamint a cégeket, hogy saját dolgozóiknak kiegészítő nyugdíjprogramokat kínáljanak. Ezzel csökkenne az állami rendszerekre nehezedő teher, és hosszabb távon fenntarthatóbbá válna a nyugdíjfinanszírozás.
Brüsszel azonban tisztában van vele, hogy a nyugdíjreform politikailag rendkívül érzékeny téma. Franciaországban tavaly hónapokon át tartottak tüntetések, amikor a kormány két évvel, 62-ről 64-re emelte a nyugdíjkorhatárt. Belgiumban is heves tiltakozásokat váltott ki a hasonló tervezet.
A Tisza Párt által felvetett „nyugdíjadó” így új megvilágításba kerül.
A címlapfotó illusztráció (MTI)
